A nyílt tervezési eljárás tapasztalatai a Rába folyógazdálkodási tervezése során

 

Dr. Deseő Éva

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

Kulcsszavak: vízgazdálkodás, természetvédelem, önkormányzatok, egyeztetés, konszenzus

 

 

A folyókkal szembeni gazdasági és társadalmi igények sokfélesége a hagyományos folyószabályozási gyakorlat helyett az integrált folyógazdálkodás igényét vetette fel.

Az integrált folyógazdálkodás a folyók újszerű kezelése, mely szerint a folyó és közvetlen környezete, egyrészt élettere a folyó menti élővilágnak, másrészt készlet, mellyel a fenntartható fejlődés érdekében előrelátóan kell gazdálkodni. A társadalom igényeit kielégítő, gazdaságilag hatékony és ökológiailag elviselhető, biztonságos és az európai megoldásokhoz illeszkedő folyógazdálkodás az EU által megfogalmazott “Víz Keretirányelv”-ben foglalt előírások kielégítését célozza meg. A folyószakaszok, és a csatlakozó folyóvölgyek vízháztartásának környezeti állapotát fel kell mérni, figyelembe véve az eltérő adottságokat és a társadalmi, gazdasági igényeket. A várható hasznot össze kell vetni a szükséges beavatkozások környezeti ártalmainak jelentőségével és tartósságával.

A folyógazdálkodási politika újszerűsége döntően abban áll, hogy nem igyekszik tompítani a feszültségeket, sőt egyenesen megköveteli, hogy ezek minden vonatkozásban ismertté váljanak. Az integrált folyógazdálkodás elsőként a Rába folyógazdálkodási modellterven keresztül valósul meg. A vízügyi és természetvédelmi szakemberek az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, a helyi lakossággal rendszeres kapcsolatban vannak, a döntések érdekegyeztetés után történnek (Láng, 2002).

 

1. Előzmények

 

1.1. Az integrált folyógazdálkodás koncepciójának kidolgozása

 

Az európai közösségei vízügyi politikájának célja a vizek jó állapotának elérése és annak fenntartása, aminek egyben az árvizek és az aszálykárok elleni védekezést is szolgálnia kell. A cél érdekében a folyóinkkal való gazdálkodás fejlesztéséről szóló 2014/2000 (II. 2.) Korm. határozat egy nemzetközileg is újszerű folyógazdálkodási programot indított el. Az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása érdekében az érintett minisztériumok képviselőiből, valamint vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakértőkből álló Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság (FTB) alakult. A Bizottság munkaterve szerint kiemelt feladata volt egy kísérleti jellegű folyógazdálkodási modellterv készítése a Rába folyóra . Ez a társadalmi vitára is alkalmas terv 2002 év végére készült el.

A koncepció lefogadása után a 2083/2003 (IV. 24) Korm. határozat szerint folyik az integrált folyógazdálkodás megvalósítása.

 

1.2. Új módszertani megközelítés a folyógazdálkodásban

 

Az EU országaiban végbemenő változások óhatatlanul odavezetnek, hogy a jövőben Magyarországon is előtérbe kerül az állam gondnoki szerepe. Ebben az esetben az állam csak koordinál, gondoskodik az érdekeltek, érintettek és a közigazgatás közötti konfliktusok enyhítéséről, az érdekeltséggel arányos teherviselésről, stb. Ahhoz, hogy a folyógazdálkodási tervezés keretében lehetséges legyen a fentiek figyelembe vétele, át kell gondolni néhány módszertani alapfogalmat, sőt meg kell fogalmazni az új módszertani elvárások vázát is (Nagyszeghi, 2003).

Definíció szerint a tervezésben két szereplőről beszélünk: 1) az érdekeltek és érintettek köre, 2) a folyó és kezelője. A szembeállított és párhuzamosan vizsgált entitások: a folyó és kezelője ADOTTSÁGAI, illetve az érdekeltek CÉLJAI, ELVÁRÁSAI

A folyó és kezelője ADOTTSÁG-ait az jellemzi, hogy hosszabb távon stabil, vagy alig változó tényezőkkel megadhatók. A különösen előnyös és kiugróan kedvező ADOTTSÁG-okat LEHETŐSÉGEK-nek nevezzük. A folyók tekintetében jellemző, hogy arra is van esély, hogy mérnöki beavatkozásokkal az átlagos ADOTTSÁG-okat LEHETŐSÉGEK-ké alakítsuk.

Az érdekeltek CÉL-jait és ELVÁRÁS-ait az jellemzi, hogy az ADOTTSÁGOKHOZ viszonyítva gyorsabban változnak, igen sokfélék, sokszor figyelembe sem veszik az ADOTTSÁGOK-at, önmagukban is ellentmondásosak, stb. Definició szerint csak azokat a CÉLOK-at, ELVÁRÁS-okat (REMÉNYEK-et, VÁGY-akat) lehet IGÉNY-nek tekinteni, amelyeket az érdekeltek, vagy érintettek fizetési hajlandósága is bizonyít.

Mind a LEHETŐSÉG-ek, mind az IGÉNY-ek csoportosíthatók, és azon belül, vagy összességében rangsorolandók (prioritások kialakítása).

A folyónként (esetleg folyószakaszonként) rangsorolt LEHETŐSÉG-ek és a rangsorolt IGÉNY-ek illeszkedése rendkívül sokféle lehet. Az illesztés legkedvezőbb esete, ha nagyszámú LEHETŐSÉG-IGÉNY pár található, a legkedvezőtlenebb esetben még mérnöki beavatkozással sem lehet LEHETŐSÉG-IGÉNY párt találni. Az illesztés maga egy ún. PROBLÉMAMEZŐ-t eredményez. Ebben található az összes, az illeszkedést gátló, vagy korlátozó PROBLÉMA (P1, P2, P3, …).

A megoldási folyamat egyik legérzékenyebb pontjai a PROBLÉMÁ-k egyenkénti definiálása. Nagymértékben ettől függ ugyanis a módszer eredményessége. Egy jól megfogalmazott PROBLÉMA felér egy fél megoldással. Ezt követően szükség lehet a szakismereti hiányosságok megszüntetésére. A PROBLÉMÁ-k hagyományos és új szempontok szerinti vizsgálata elvezeti a megoldást keresőt a kiindulási helyzet alapos megismeréséhez, a gyenge pontok és a kitörési pontok meghatározásához. A PROBLÉMA-megoldó technikák alkalmazásával ezt követően kell megoldási JAVASLATOK-at kidolgozni a LEHETŐSÉG-ek és az IGÉNY-ek közötti feszültségek feloldására. A hatévente aktualizált stratégiai elképzeléseknek megfelelő és részletesen kidolgozott 10-20 db JAVASLAT elfogadható lehet végső megoldásként.

JAVASLAT-onként ki kell térni a megoldási változat ELŐNY-eire, HÁTRÁNY-aira és különösen a várható EGYSZERI és FOLYAMATOS KÖLTSÉG-ekre. Ezt követően ezen a ponton kell megtervezni a KÖLTSÉGVISELÉS érdekeltek szerinti felosztását. Az eljárást egy olyan ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT-tal kell lezárni, amely egyes javaslatonként tartalmazza a megnevezést, előnyöket, hátrányokat, költségeket és a költségviselőket is.

Az új módszertani közelítés kiterjedt felhasználásához a folyógazdálkodási értékmodellel való illesztése azonban elkerülhetetlen.

 

1.3. A folyógazdálkodási értékmodell

 

A 2001. évi munkái során elkészültek az elméleti alapok. Ahhoz, hogy az Integrált Folyógazdálkodási Program elérhesse a célját, egyáltalán, hogy működni tudjon, az Előkészítő Program során ki kellett dolgozni a folyók hasznosítási értékviszonyainak megítélését segítő értékmodellt (Nagyszeghi, 2003). Ez a folyógazdálkodási tervezés - folyónként (folyószakaszonként) meghatározott - egyik olyan meghatározó alapdoku­mentuma, amely lehetővé teszi a társadalmi igényekből kiindulva a folyó hasznosítási funkcióinak rögzítését, a közösségi érdekek (értékek) ütköztetésének és harmonizálásának dokumentálását, a dinamikus értékviszonyok időbeli változásának követését, a fejlesztési és fenntartási beavatkozások tehermegosztásának (döntően tárcaközi finanszírozási megosztásának) követését.

Az értékmodellnek illeszkednie kellett az EU vízügyi politikájához, az EU vízgyűjtő tervezési keretirányelveihez és a Duna Medence sajátosságaihoz. E komplex összehasonlításra alkalmas modellben figyelembe kellett venni a területfejlesztés és településvédelem, a vidékfejlesztés, a mezőgazdasági hasznosítás, az erdőgazdálkodás, az ipari- és ivóvíz-hasznosítás, a vízminőség védelem, a hajózás, a felszín alatti vízkészletek, a biodiverzitás, az ökológiai értékek védelme és a folyó menti ökoszisztémák fenntartásának szempontjait is.

Az elkészült folyógazdálkodási értékmodell EU-konformnak mondható, ha a vízgyűjtő határának megfelelően külföldi adatok és hatások is bekerülnek az értékelő rendszerbe.

 

1.4. A folyógazdálkodási információs rendszer

 

A folyógazdálkodási információs rendszer felépítése érdekében a korábbi tervezési munkák megalapozták a 2002-ben megkezdődő fejlesztést.

FOLYÓINFO – az integrált folyógazdálkodási tervet kiszolgáló adattár – a forrás adatbázisokra épített információs háttér program, mely a folyógazdálkodással kapcsolatos információk, adatbázisok gyűjtő, illetve adatkezelő programja. A program elsődleges feladata az integrált folyógazdálkodási terv információs igényének kielégítése.

Az információs rendszerrel szemben támasztott elvárások: Az információs rendszer alapját az egységes tematika szerint összeállított adatbázisok alkotják. Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, ezért a rendszert már térinformatikai alapokon kell kifejleszteni.

Az adatbázisnak biztosítania kell az igazgatóságokon lévő információk egységesített rendszerben való tárolását (archiválását) és a résztvevők számára az adatok elérhetőségét. Az információs rendszernek illeszkednie kell az ágazati információs rendszerhez is. Követelmény, hogy meghatározott információk, adatok automatikus átadása-átvétele biztosított legyen a vízgazdálkodási információs rendszer számára.

A folyógazdálkodással szemben támasztott integrált követelmények miatt, az információs rendszerben kell teremteni külső – a gazdálkodásban érintett – szervezetek információinak és adatbázisainak átvételi és alkalmazási lehetőségét.

 

 

1.5. Rába folyógazdálkodási tervezés

 

A 2001. évben kezdődött a Rába folyógazdálkodási tervezés, mintaterületként, melynek keretében az alábbiak történtek:

Elkészült a folyóról készített légifelvételek kiértékelése, amelynek eredménye egy három-dimenziós digitális adatbázis, azaz egy terepmodell. Ennek teljessé tétele érdekében megtörtént a folyómeder felmérése (vízszint alatti mérések), valamint a hullámtér - jellemző, több éve rendszeresen mért - szelvényeinek (VO szelvényeinek) felmérése.

A folyó hidrológiájának pontosítása érdekében megtörtént a kisvízszint rögzítése a folyó teljes magyarországi szakaszán egy teljes vízszintrögzítés előkészítése is megtörtént egy középvizes állapotra. Elkészült a folyó teljes magyarországi szakaszának hidrológiai elemzése.

Az elkészült adatok feldolgozása, valamint a rendelkezésre álló fejlesztési, rendezési, árvízvédelmi és egyéb tervek alapján összegzésre kerültek a vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében szükséges beavatkozások a folyó mentén. A Fertő-Hanság Nemzetei Park szakemberei megfogalmazták a folyóval kapcsolatos igényeket, az ökológiai hálózatokat (zöld és kék folyosók), valamint a kiemelt jelentőségű élőhelyeket illetően.

Megtörtént a természetvédelmi és a vízgazdálkodási feladatok harmonizálása a folyó mentén. Az így - közösen - kialakított álláspont alapján lehet a későbbiekben meghatározni a folyóvölgy területén a lehetséges területhasználatokat, amelyek egyeztetése 2002-ben folytatódott az önkormányzatok bevonásával. Ennek elve, hogy az árvízvédelem és a természetvédelem a lehetséges mértékig prioritást élvez a területhasználatot illetően, és ehhez kerülnek illesztésre az egyéb területhasználatok. Természetesen az egyeztetések során a területhasználók igényei kismértékben visszahathatnak a természetvédelmi és az árvízvédelmi beavatkozások minőségére.

 

2. Rába az évtized folyója” cselekvési program kidolgozása

 

A „Rába az évtized folyója” program 2002-ben kezdődött el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jóváhagyása mellett az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi igazgatóságok, valamint a WWF Magyarország és a BUDAVAT Értékelemzési Kft. közreműködésével (Láng.- Nagyszeghi, 2004).

A program célja a folyó természet közeli állapotának, gazdasági-társadalmi értékeinek fenntartása, a fejlődés lehetőségének biztosítása. A kezdeményező felek négy fejezeten belül tíz pontban határozták meg a legfontosabb tennivalókat. Ennek alapján Akcióterv és Cselekvési Program készült.

 

2.1. A „Rába folyógazdálkodási” program korábbi eredményei

 

Elkészült tervrészek:

-          légi fotó alapú 3 D alaptérkép

-          felszíni víztestek tipizálása

-          igények felmérése

-          Alapterv a szükséges műszaki beavatkozásokról

-          Gazdasági értékelés

-          Hidraulikai modell felépítése

-          Beavatkozások tulajdonjogi kimutatása

-          Magyar-osztrák határszakasz részletes terve

-          Egységes térinformatikai platform kialakítása

-          Morfológiai vizsgálatok

-          Ökológiai vízigény vizsgálata

-          Víztestek referenciahelyének kijelölése

-          Feltáró monitoring tervezése

-          Akcióterv a tíz célterületre

 

Rendezvények:

-          Rába konferencia 2001. és 2002-ben Sárváron

-          2002-ben a „Rába, az évtized folyója” cím bejelentése.

 

2.2. A Cselekvési Program tíz célterülete

 

A folyó természetes állapotának megőrzése

·               Természetes folyószakaszok megtartása a jellemző fauna és flóra megőrzésével

·               Folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, hallépcsők kialakítása

·               Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához

Gazdálkodás a vízkészletekkel, szükséges beavatkozások, kezelések

·               Vízminőség javítása, vízkészletek biztosítása

·               Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett

·               Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szükséges folyószabályozási beavatkozásoknál

A társadalmi igények illesztése a folyó adottságaihoz

·               Ökoturizmus feltételeinek megteremtése

·               Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével

A program kiterjesztése a vízgyűjtőre

·               A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyűjtőre nemzetközi együttműködéssel

 

2.3 A program koordinálása

 

A program életképessége érdekében a legfontosabb feladat a megfelelő koordináció megszervezése. A „Rába az évtized folyója” program nem egy szervezetre épül. A létező problémákat sem képes egyetlen szervezet megoldani. A program tehát csak úgy lehet sikeres, ha több szervezet felvállalja saját szakterületén feladatainak célokhoz illő megoldását. Ez egyrészt hatékonyabbá teheti a köz- és magánpénzek felhasználását, másrész új források megszerzését teszik lehetővé a cél érdekében. A „Rába az évtized folyója” program feladata tehát egy nagyméretű szakmai-vállalati-civil integráció a folyó vízgyűjtőjén belül. A program működőképessége csak akkor biztosítható, ha annak vannak kijelölt koordinátorai, vagy koordinátor csoportja, akik az operatív ügyvitelre is képesek.

 

Cselekvési program kialakítása

Önmagában a szándék jelzése vélhetően nem elég a támogatók megnyerésére. Mindenképpen szükség van egy vitára alkalmas cselekvési program elkészítésére. Erre jó lehetőséget nyújt a folyógazdálkodás keretében a természetvédelemmel egyeztetett, és az önkormányzati szándékokat is tartalmazó folyógazdálkodási program alapterve. Ebben szerepelnek olyan konkrét beavatkozási javaslatok (élőhelyrehabilitáció, ökoturizmus, árvízvédelem, vízpótlás, stb.), amelyek részleges társadalmi egyeztetése már megtörtént. Ez a szándék megegyezik az Európai Unió életbe lépett Víz keretirányelvének szándékával is, amely előírja a nyílt tervezési eljárások lefolytatását. Meg kell vizsgálni minden szakterület részéről, hogy melyek a megoldásra váró feladatok.

A Víz Keretirányelv szerinti kettős cél: víz minőségének és az ökológiai hálózatnak a védelme. A VKI csak a víztest biológiai (kémiai és fizikai) paramétereivel foglalkozik, mint például halak , fenéklakó gerinctelen fauna, de a parti zóna osztályozásával nem. Ezért szükség lenne egy rendszer kidolgozására, hiszen egyébként nehéz az ártéri tájhasználatot értékelni, sőt közvetlenül nem is szükséges az előírások szerint.

Időtartam szerint lebontott tevékenységi körök Cselekvési Program részei, amelyek majd a nyílt eljárás során még a felmerült igények és érdekek szerint módosulásra kerülnek. A felmerülő szempontok az EU Víz Keretirányelv előírásai szerint fogalmazódnak meg az önkormányzatok, vízügy, természetvédelem, gazdasági szféra meghallgatása, hozzászólás alapján.

 

Nyílt vita, elfogadott Cselekvési Program

Az alapterv nyílt fórumon történő megvitatásával el lehet indítani a 10 évre tervezett Akciótervet. A vita során lesznek olyan elemek, amelyek valamelyik fél számára elfogadhatatlanok lesznek. Ezeknél újabb alternatívák kidolgozására lesz szükség, de az eredeti célok, mind természetvédelmi, önkormányzati, mind vízgazdálkodási oldalról nem adhatók fel. A Cselekvési Program tehát folyamatosan változhat, bővülhet, de szükséges, hogy mindig legyen egy érvényes változata, ami alapot ad a finanszírozásra.

Jól használható dokumentum tehát a cél, pályázatíráshoz, érveléshez, gazdasági szervezetek meggyőzéséhez.

 

Csatlakozó programok megkeresése, csatolása

A program életképességét nyilvánvalóan a finanszírozás megfelelő háttere jelenti. A háttér biztosítása érdekében meg kell keresni azokat a programokat, amelyek illeszthetők a „Rába az évtized folyója” programba úgy, hogy mindkét elképzelés céljait, annak elérését erősítik. Ilyenek lehetnek: Natúra 2000, Viza 2020, Folyógazdálkodás, Idegenforgalmi programok, Vízitúra programok, stb. Ebbe a körbe tartoznak azok az állami területeket kezelő vállalatok cégek, vagy hatósági szervezetek (környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségek), melynek fejlesztési elképzelései harmonizálhatók a program céljaival. Lehetséges további kapcsolódások:

-          Területfejlesztés: Regionális Fejlesztési terv (Nyugat-Magyarország)

Megyei Területfejlesztési tervek (Vas, Győr-Moson-Sopron)

Települési Rendezési tervek

-          Turisztikai fejlesztési tervek (RIB)

-          Nemzetközi kapcsolódás: Osztrák Rába fejlesztési koncepció

-          Vízgyűjtő gazdálkodási tervhez: kapcsolódás, tovább fejlesztés

-          EU Víz keretirányelv végrehajtási programjához

(Ne csak folyógazdálkodási mintaterület, hanem EU VKI végrehajtásának mintaterülete is legyen!)

-          Hazai ágazati programok: Agrár környezetvédelmi program

Holtág rehabilitációs program

Élőhely védelmi program

                                É.í.t.

Közös a cél: a helyszínen futó tevékenységek összehangolása, mely mind szakmai, mind anyagi oldalról segíti a terv megvalósulását, több lábon állását. Ezek a programok lehetnek állami, civil vagy gazdasági megközelítésűek. Erdészet bevonása is ajánlott, főleg az ártéri erdők kapcsán.

 

Társadalmi bizottság szervezése

A sikeres munka érdekében minden a szándékkal egyetértő szervezetnek biztosítani kell a programban való részvételt (csatlakozást). Ennek előnye, hogy a területen élők magukénak érezhetik a programot, ami egyrészt motiválja őket, másrészt növeli a program támogatottságát. A csatlakozó szervezetekből célszerű tiszteletbeli bizottságot létrehozni a tervezett programok elvi támogatására a csatlakozók hivatalos képviselőjeként. Meg kell teremteni ennek a bizottságnak a súlyát, ami azt is jelenti egyben, hogy támogatása segíti a csatlakozó szervezetek azon pályázatainak elnyerését, melyek beilleszthetők a programba.

A bizottság elnöke a Társaságnak minden évben más legyen, először célszerű felkérni a Palocsa egyesületet, hogy hangsúlyozzuk a civil kezdeményezések fontosságát.

Elengedhetetlen a társadalmi háttér bevonása, hisz, ha szándékaik figyelmet kapnak sokkal hatékonyabbá, gyorsabb lefutásúvá válhat a program. Természetesen egy irányított véleményezési rendszer szükséges, aminek mentén zajlanak az egyeztetések.

Egyéb módszerek: tiszteletbeli bizottság létrehozása, „Egy ember a Rábáért kitüntetés”, bizottság elnökének évenkénti változtatása.

 

Éves ismétlődő programok szervezése

A Cselekvési Program működését folyamatosan demonstrálni szükséges. Ennek érdekében 3 állandó, és több eseti sajtónyilvánosság elé tárt program biztosítása szükséges.

A 3 állandó program helyszíneként a Rába mentén megrendezésre kerülő fesztiválok adhatnak lehetőséget (Győr-Tavaszi Fesztivál, Szombathely- Savaria Történelmi Fesztivál, Sárvár-Konferencia). Így minden évszakra jut egy-egy jelentősebb esemény.

 

További állandó programok:

Lehetőséget biztosítanak az értékelésre, az érdekelt felekkel való találkozásra, továbbá mindenkit ösztönöz a saját munkájára, hogy betartható legyen a terv megvalósításnak ütemezése:

 

Eseti programok:

 

Kutatási programok

Szociológiai, vízügyi, természetvédelmi témájú felmérések, szakdolgozati témák kiírása is szükséges lehet

 

Egységes térinformatikai felület létrehozása

A folyóval kapcsolatos információk integrálása érdekében egy egységes térinformatikai felület létrehozása célszerű. Erre történtek már kezdeményezések, amelyek felülvizsgálata és kiegészítése lehetővé teszi, egy mindenki számára elérhető adatbázis felállítását. Így nyomon követhetők a területhasználatok, tervben foglalt módosítások, tehát nyílt tervezésről van szó, ami példaértékű.

 

 Finanszírozási lehetőségek

 

Kormányzati beruházások: folyógazdálkodási program

Hazai pályázatok: KÖVICE    Vízkárelhárítás

holtág rehabilitáció

hallépcső

EU pályázatok:         LIFE – természetvédelmi célok

INTERREG – Vízgyűjtő gazdálkodás

 

A pályázatok általában területi összefogással készíthetők, elsősorban az önkormányzatokkal közösen. A jelenlegi kiírások csak korlátozott számban adnak a szakterületi feladatokhoz támogatási igénylésére lehetőséget. A Zöld forrás és esetleg egyéb pályázati forrás támogatható céljai közé fel kell vetetni a szakterület tennivalóit is. Ezeket a VKI végrehajtásának keretébe kell illeszteni, mert a Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt feladataira lehet támogatást kérni, és a szakterületünket ez a téma teljes egészében magába foglalja.

 

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárságával, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalával és a Belügyminisztériummal közösen:

 

Nemzeti Fejlesztési Hivatal

 

-Pán-Európai hálózat része,

-Alapja a Természetvédelmi Törvény és a Nemzeti természetvédelmi Alapterv előírásai

-Kezelési tervek ne csak védett területekre, hanem az ökológiai hálózat elemeire is készüljenek

-Ökológiai Hálózat nem azonos a védett területek hálózatával

 

EU élőhelyek védelme és Madárvédelmi irányelvei alapján jelölik ki

Tartozhat bele szintén nem védett terület is

Pályázati lehetőségeknél egyes esetekben alapfeltétel, hogy Natura 2000-es terület legyen

 

FVM- Mintaértékű vidékfejlesztési tevékenységek bemutatásának támogatása

Rába mentén két mintaterület (ÉTT - Érzékeny Természeti Terület)

Marcal –medence, Őrség-Vendvidék

Az NAKP célprogramjaiban felsorolt hasznosítások nyerhetnek támogatást a 3 kategóriás földhasználati zónarendszerén belül. Ezen területek példaként állhatnak a további gazdálkodók számára a Rába folyó mentén földhasználati zónák kijelölése során.

 

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium:

 

 Szolgáltatási ajánlattételi felhívás: ERFA projekt javaslatok kidolgozása Magyarországon (Technikai segítségnyújtás a helyi önkormányzatok, nem kormányzati szervezetek, stb. részére a 2004-2006-os időszakban az ERFA terhére finanszírozható pályázatok kidolgozásához); ESzA projekt javaslatok kidolgozása Magyarországon (Technikai segítségnyújtás minisztériumok, állami ügynökségek, helyi önkormányzatok, nem kormányzati szervezetek, stb. részére a 2004-2006 időszakban az ESZA terhére finanszírozható pályázatok kidolgozásához)

 

 

Kommunikációs programcsomag.

Az események folyamatos dokumentálása, ismertetése a közvéleménnyel

 

Módszerek, technikák

-          A folyógazdálkodási terv széleskörű ismertetése (nyílt eljárás) módosítása, elfogadtatása

-          Más ágazati, területi tervekkel kapcsolódás, összhang megteremtése

-          Az előzőekhez és a megvalósításhoz a Tárcaközi Bizottság aktívabb szerepének elérése

-          A Cselekvési program és az Akcióterv széleskörű ismertetése (konferencia, kiadványok, társadalmi-civil szervezetek bevonása)

-          Rába menti települési Térségi Társulás támogatása, együttműködés megteremtése

-          Jogszabályi háttér megteremtése

-          Finanszírozás megteremtése (ágazati, pályázati lehetőségekre) pályázatok készítése stb.

-          Konfliktuskezelési technikák, programok kidolgozása (gazdálkodók, építők, stb.).

 

2.4. Rába folyógazdálkodási akciótervek

 

A következő összefoglalás a különböző szervezetek (Vízügy, WWF, BUDAVAT) által adott javaslatokban található akciókat egységes és így könnyen átlátható és kezelhető formában mutatja be. (Nagyszeghi, 2003).

 

2.4.1. Természetes folyószakaszok megtartása:

·   a folyó morfológiájából meghatározható területsávok állami kezelésbe vétele,

·   új műtárgyak, építmények létrehozásának, felállításának szigorú szabályozása; tiltása,

·   meglévő ligeterdők megvédése, invázív növényfajok visszaszorítása, vegyes korú állományok kialakítása, gazdag cserjeszint megőrzése,

·   új telepítések, felújítások során őshonos fafajok előnyben részesítése,

·   intenzív szántóföldi művelés megszüntetése; művelési ág változtatása,

·   vizes élőhelyek védelme, rehabilitációja,

·   ökoturizmus fejlesztése a természeti értékek háborítatlanságára tekintettel,

·   valamilyen szintű védelem biztosítása; tájvédelem, természetvédelem,

·   adott területen a kavics- és homokbányászat tiltása.

 

2.4.2. A folyó hosszirányú átjárhatósága, hallépcsők kialakítása:

·   hallépcsők utólagos megépíttetése,

·   új építmények csak hallépcsővel, víziturzimus igényeire is tekintettel,

·   határozott időre szóló üzemelési engedélyek,

·   zöld folyosók – ennek hiányában „stepping stone” – kialakítása,

·   infrastruktúra biztosítása pl.: csónakok kiemeléséhez, továbbításához.

 

2.4.3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak

revitalizációja:

·   holtágak élővízi kapcsolatának helyreállítása,

·   időszakos vízpótlás lehetőségeinek megteremtése,

·   nagyobb holtágak jóléti hasznosítása,

·   hullámterek, árterek beépítésének korlátozása,

·   kubikgödrök visszacsatolása,

·   vizes élőhelyek védelme, rehabilitációja,

·   mintaterületen folyó menti életközösség bemutatása,

·   töltés-közeli – stabilitásveszélyeztető – kubikgödrök felszámolása.

 

2.4.4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához:

·   hullámtereken művelési ág megváltoztatása,

·   intenzív gazdálkodás helyett extenzív gazdálkodás kialakítása,

·   gyepterületeken a legeltetés, kaszálás újbóli bevezetése a szukcesszió megakadályozására,

·   mélyebb fekvésű területeken időszakos vagy állandó vízállású vizes élőhelyek kialakítása, helyreállítása

·   kubikgödrök megtartása, mint kedvező élő-, szaporodó- és táplálkozási helyek,

·   hullámterek, mellékágak, holtágak turisztikai célú hasznosítása; kikötő, strand, kemping, horgászterület,

·   árvízvédelmi töltéseken kerékpárút kialakítása.

 

2.4.5. Vízminőség javítása, vízkészletek biztosítása:

·   vízkivételek ésszerű keretek, határok között tartása,

·   szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztításának előírása, megkövetelése,

·   „természetbarát” szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásának szorgalmazása,

·   egyes vízi életterek ökológiai vízigényének meghatározása a folyó ökológiai vízkészletének biztosítása céljából,

·   intenzív szántóföldi művelés megszüntetése; művelési ág változtatása,

·   pontszerű szennyező források megszűntetése,

·   illegális kavicsbányászat elleni fellépés,

·   rendszeres vízminőség vizsgálattal újabb szennyező források korai észlelése,

·   őshonos flóra stabilitása,

·   büntetési tarifák, környezetvédelmi bírságok emelése; visszatartó erő legyen,

·   környezetorientált gondolatvitelű térségfejlesztési programok kidolgozása,

·   a folyó szennyvíz-, hulladékbefogadó és feldolgozó funkcióját megfizettetni az azt igénybe vevőkkel,

·   megfelelő szintű és mértékű szennyvíztisztítási beruházások.

 

2.4.6. Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett:

·   árvédelmi művek építése,

·   árapasztók létesítése,

·   tározási lehetőségek létrehozása,

·   hullámterek szélesítése, növelése,

·   ártéri halgazdálkodás lehetőségének biztosítása,

·   vízgyűjtő területek rendezése; pl.: teraszírozás, övgátolás, vízmosáskötés,

·   vízgyűjtő területek használatának szabályozása; pl.: lefolyáskésleltető növényzet, erdősítés, rétegvonalas művelés,

·   megfelelő biztonságú észlelési, előrejelzési, riasztási feltételek.

 

2.4.7. Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szükséges folyószabályozási beavatkozásoknál:

·   természetes, természet közeli szabályozási anyagok felhasználása,

·   fenti anyagok beépítésekor több funkció együttes ellátását elősegíteni.

 

2.4.8. Ökoturizmus feltételeinek megteremtése:

·   ökoturisztikai bázisok kialakítása,

·   fenti bázisok felhasználása tájékoztatási célokra,

·   turisztikai igények pontos felmérése,

·   vendégfogadási lehetőségek mennyiségi, minőségi javítása,

·   szükséges infrastruktúra fejlesztése,

·   ökoturisztikai térképek, anyagok létrehozása, terjesztése,

·   tanösvények, bemutatóhelyek kialakítása,

·   a sokoldalú kultúrára (kerámia, fafaragás, népviselet, táncok) tekintettel hagyományőrző rendezvények elterjesztése,

·   kiadványban népszerűsíteni az arborétumokat, gyűjteményeket, botanikai és zoológiai ritkaságokat,

·   gyógyhatású hévizekre, történelmi, építészeti emlékekre, templomokra, várkastélyokra alapozva kirándulási lehetőséget kínálni a folyó teljes hossza mentén,

·   gátőrházak turisztikai hasznosítása; szállást, ellátást biztosít a kirándulóknak.

 

2.4.9. Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével:

·   a jelenlegi ökológiai állapot felmérése,

·   a környezetkímélő rekreáció szemléletformáló „zöld reklámokkal” történő elősegítése,

·   közoktatás valamennyi szintjén átfogó környezeti nevelési stratégia kialakítása.

 

2.4.10. A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyűjtőre nemzetközi együttműködéssel:

·   nemzetközi kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás vízügyi és civil szervezetekkel,

·   együttes fellépés a folyó érdekében,

·   akár határmenti igényekhez igazodva a kisvízerő-hasznosítást lehetővé tevő létesítmények teljesítménynövelő, modernizáló rekonstrukciója.

 

3. Nyílt eljárás a Rába Szentgotthárd-Győr szakasza mentén

 

Az Európai Unió 2000. októberében elfogadta a Víz Keretirányelvet, amely alapvetően meghatározza az európai tagállamok jövőbeni vízgazdálkodását. A Víz Keretirányelv célkitűzése, hogy az adottságok és a lehetőségek függvényében, meghatározott cselekvési program alapján, vizeink jó állapotba kerüljenek, és a program végrehajtása során állapotuk ne romoljon tovább. A Keretirányelv teljes körűen érinti a felszín és felszín alatti vizeinket. Nemcsak lehetőségeket teremt a program végrehajtására, hanem határidőkhöz kötött kötelezettségeket is előír, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terven keresztül ehhez eszközt is teremt. Ahol ezt a körülmények lehetővé teszik, előírja, hogy 2015-re vizeink jó ökológiai állapotba kerüljenek.

Az új típusú folyógazdálkodási program 1999-ben indult, melynek feladata az Európai Uniós normáknak megfelelő tervezési eljárások kidolgozása. A tervezési koncepció kialakításánál figyelembe vették az időközben megjelenő EU előírásokat is. 2000-ben, a Rába völgyben kezdődött meg az első folyógazdálkodási terv készítése, amely az időközben előírássá vált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előfutárának is tekinthető (Láng, 2003).

A tervezés a kezdetektől a napjainkig az alábbi ütemezés szerint történt:

 

3.1. A természetvédelmi – vízügyi feladatok szinkronizált végrehajtása

 

2001-ben a rendelkezésre álló alapadatok lehetővé tették, hogy a természetvédelmi és a vízügyi ágazat megkezdje egyeztetéseit a Rába völgy fejlesztése érdekében. Az egyeztetést a tervezők azért javasolták e két ágazat között megkezdeni, mert mindkét ágazat állami alapfeladatot lát el (önkormányzati határokon túlnyúló közérdeket szolgál), állami tulajdonú területeket kezel, melyek határai szintén túlnyúlnak az egyes önkormányzatok határain. A két ágazat céljaiban az is közös, hogy mind a vízgazdálkodási, mind az ökológiai szempontok jól köthetők a vízgyűjtő területéhez. Első lépcsőben tehát e két ágazatnak kellett megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek a legkisebb érdeksérelem nélkül teszik lehetővé az állami alapfeladatok ellátását.

Az egyeztetések során a felek megismerték egymás céljait és műszaki lehetőségeit, így lehetővé vált, hogy a másik fél számára érthetően fogalmazzák meg elvárásaikat. A közös munka eredményeképpen meghatározásra kerültek azok a lehetséges és szükséges beavatkozások, amelyek segítségével a közös célok elérhetők.

A természetvédelmi igények elsősorban az ökológiai hálózatok biztosításának, illetve kialakításának keretein belül jelentek meg. A legfontosabb természetvédelmi igények a folyók mentén:

·   az élőhelyek rehabilitációja,

·   a vízfolyások (kékfolyosók) kontinuitásának biztosítása,

·   a vízhez kötődő szárazföldi élőlények vándorlásának biztosítása (zöldfolyosó).

 

A vízügyi feladatok ellátása érdekében a legfontosabb feladatok a:

·   árvizek biztonságos levezetése,

·   vízigények kielégítése,

·   vízkészletek védelme voltak.

 

A team munka keretein belül az egyeztetést a résztvevők a 46/1999 Kormányrendeletnek megfelelően kezdték meg. Ennek lényege az volt, hogy megvizsgálták a mértékadó árvíz levezetésének feltételeit, majd megvizsgálták a lehetséges ökológiai folyosók kialakításának feltételeit és a természetvédelmileg értékes élőhelyeket. Az egyeztetések során kitűnt, hogy a legnehezebben az árvíz levezetésének és az ökológiai folyosónak az egyidejű biztosítása egyeztethető össze. Egymás értékrendjének megismerése érdekében, ezért kiemelten foglalkoztunk az ökológiai hálózat szerepével és az árvizek levezetésének lehetséges módjaival a hullámtéri, ártéri területeken.

 

3.2. Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi – természetvédelmi alaptervhez.

 

2002-ben került sor a Rába mentén érintett önkormányzatok megkeresésére. Az önkormányzatok részére a tervezők kérdőívet állítottak össze, amelyek alapján felmérték helyzetüket, elvárásaikat, igényeiket. A megválaszolt kérdőívek alapján, 5 helyszínen (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Nick és Győr) került sor közvetlen egyeztetésre a természetvédelmi, a vízügyi és az önkormányzati szakemberek részvételével. Azokat az önkormányzatokat, amelyek az egyeztetésen nem jelent meg, a tervezők külön is felkeresték. Az egyeztetések során minden önkormányzat az előre kiküldött tervrészletek alapján megismerhette a folyóval kapcsolatos tervezett intézkedéseket. A fórum egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy az önkormányzati igények megjelenjenek a tervben úgy, hogy azok vízügyi és természetvédelmi érdekeket se sértsen. Voltak olyan igények, melyek kielégítésének módjában az érintett szakemberek nem jutottak konszenzusra, de általában sikerült olyan megoldásokat találni, melyek mindhárom fél számára elfogadhatóak voltak. A természetvédelmi igények felvetése nem okozott az egyeztetések során érdemi konfliktusokat. Az ökológiai folyosó kialakítás ellen nem tiltakoztak az önkormányzatok, így várhatóan ez az elv nem jár koncepcionális ellentétek kialakulásával. Hasonló módon általánosságban elmondható, hogy a települések igénylik az árvíz elleni védelem biztosítását is. Összességében elmondható, hogy az önkormányzati határokon túlnyúló, koncepcionális elképzelések, állami feladatok ellen nem emeltek kifogást, így az elképzelések megvalósítása során inkább lokális konfliktusokkal lehet számolni. Az alapkoncepcióhoz illesztendő, leginkább jellemző helyi, önkormányzati igények az alábbiak voltak:

 

·   a víziturizmus fejlesztése, kikötőhelyek kijelölése

·   a talajvízszintek rehabilitációja

·   jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakítása

·   a folyóba bedőlt, a víziturizmust akadályozó fák eltávolítása

·   a rendkívüli vízkivételek elleni tiltakozás (Balaton vízpótlása a Rábából)

Az egyeztetések eredményei a 2003. év során feltüntetésre kerültek az alaptérképen.

 

3.3. A terv véleményeztetése nyílt eljárás keretében

 

Az egyeztetett igények, a javasolt műszaki megoldások szakmai alapon készültek, az illetékes szakemberek segítségével. Minden közcélú tervnek elsődleges célja a területen élők igényeinek összehangolt kielégítése. A szakmai elképzelések ugyan közvetve a társadalmi igények kielégítésére hivatottak, azonban kevesebb konfliktussal jár bármilyen kivitelezés, ha annak terve közvetlen társadalmi bírálatra kerül. A társadalmi megmérettetés nyílt eljárás keretében lehetséges, ahol számolni kell a széleskörű felmérések ellenére újabb igények megjelenésével is. A tervezők feladata ebben az esetben már csak az, hogy megvizsgálják bírja –e az újabb igény a többség (amely adott esetben a közvetlenül itt élőkön kívül lehet az országot, vagy az Európai Uniót is képviselő törvény, vagy rendelet) támogatását.

2003-ban megkezdődött a terv megmérettetése nyílt eljárás keretében. Az elkészült dokumentáció bemutatásra került az önkormányzatoknál és az érintett civil szervezeteknél.

A könnyebb bemutatást az erre a célra megnyíló honlap fogja segíteni, mely fórumot teremt bárki számára a véleményezésre. A vélemények összegzése, értékelése, az időközben folytatódó további feltárások teszik lehetővé, hogy a jóváhagyott terv alapján a térség fejlődése kiegyensúlyozott és biztonságos legyen, és egyensúlyban tudjon maradni a meglévő és megőrizendő természeti környezettel.

A Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséhez a nyilvánosság bevonásának gyakorlatára Európa szerte útmutatók készülnek, munkacsoportok dolgoznak a témán. Az általunk évek óta folyó kísérleti jellegű Rába folyógazdálkodási mintaprojekt tapasztalatai érdeklődésre tarthatnak számot nemzetközi szinten is.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

1.                    Láng István: Folyóinkkal való gazdálkodásról 2002…

2.                    Láng István: Egyeztetett szakmai igények a Rába Szentgotthárd-Győr szakasza mentén, 2003

3.                    Láng – Nagyszeghi: Rába stratégia 2004

4.                    Nagyszeghi Ferenc: Stratégiai tervezési tréning a Rábáról, 2003