Az Ikva-Hanság-Fertő-tó levezetőrendszer és a Rábca meder rekonstrukciója

 

Szilbekné Molnár Katalin

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

 

Kulcsszavak: A levezetőrendszer bemutatása, rekonstrukciójának szükségessége, a Phare-CBC finanszírozás kereteiben megvalósult alsó mederszakasz kivitelezése, eredményei, értékelése

 

 

1. ELŐZMÉNYEK

A Fertő és Hanság medence elkülönülését a pleisztocéntól lehet kimutatni. A földtani (szerkezeti), illetve topográfiai tagolódás után a Hanságot számos folyó, patak (Rába, Ikva, Répce, Linkó, stb.) és a mosoni síkságról lefolyó vizek táplálták. A környezeténél alacsonyabb szintű medence a vízfolyások által szállított hordalék és az elláposodás következtében zárt, lefolyástalan területté vált. Bár több feljegyzés is utal a medence és a Fertő-tó időszakos kiszáradására, azok még az 1700-as években is összefüggő vízfelületet alkottak. Feljegyzések szerint a vízzel borított, elláposodott terület megközelítette a 600 km2-t, magas vízállások idején az 1000 km2-t is meghaladta (Ujházy, 1873).

A terület lecsapolására vonatkozó első feljegyzések Galeriánus római császár idejéből származnak. A későbbi időkben is születtek a lecsapolásra vonatkozó intézkedések, azonban a tényleges munka csak 200 évvel ezelőtt, az un. bősárkányi szűkület átvágásával, a kanyargós Rábca meder meghosszabbításával kezdődött 1795-ben.

A kezdeti lecsapolás kedvező hatására előtérbe került a belvízmentesítés és sorra épültek a belvízcsatornák. A Rába árvizeitől mentesített Hanságban más csatornákkal együtt Pomogyig kiépült a Hanság csatorna, a mainál lényegesen kisebb szelvényméretekkel. A Hanság vízszintsüllyesztése után a Hanság csatorna Pomogy feletti szakaszának megépítésével kezdetét vette a Fertő tó lecsapolása is.

A főcsatorna megépítése és a belvízcsatornák sűrítése után a mezőgazdaság fokozatosan hódította meg az addig vízjárta területeket. A megváltozott közgazdasági viszonyok kényszerűvé tették az addig megépített csatornák bővítését, szabályozó műtárgyak és új csatornák építését.

A csak vázlatosan ismertetett folyamat eredményeként megépített művek a XX. század első felében nyerték el jelenlegi formájukat.

Az első világháborút követő békeszerződés után a vízrendszer két ország, Magyarország és Ausztria érdekeltségi körébe került. A határvidék vízügyi kérdéseinek rendezésére a két állam között létrejött egyezmény 1928. május 10-én lépett érvénybe 1923. január 1-ig visszaható érvénnyel. Az érdekeltségi arányok pontosítása és a vízgazdálkodási feladatok további szabályozása érdekében a két ország 1956. április 9-én Bécsben “Egyezményt” írt alá.

Az Egyezmény kötelezettséget ad és jogot biztosít Szerződő Felek részére, hogy:

az egymást közösen érintő kérdésekben egyetértésben járnak el, saját érdekeiket a másik fél érdekeinek sérelme nélkül érvényesítsék, a művek állagát megóvják, az üzemelés és a vízfolyások viszonyok javítása érdekében munkát végezzenek, az Egyezmény hatálya alá tartozó műveken végzett tervezési, építési, fenntartási és üzemelési költségeket az érdekeltség arányában megosszák.

 

 

2. A LEVEZETŐRENDSZER, REKONSTRUKCIÓJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, FOLYAMATA

 

2.1. LEVEZETŐRENDSZER

A levezetőrendszer elemei, a Fertő-tavat és a Mosoni- Dunát összekötő Hanság csatorna és a Rábca, együttes hosszuk 63 km. Igen fontos szerepet tölt be a Hanság csatornán lévő Mekszikópusztai zsilip, mely lehetővé teszi a Fertő-tó vízszintjének szabályozását és a tó lecsapolását, illetve a Mosonszentjánosi duzzasztó, mely biztosítja hasznosítási szempontból kedvezően magas vízszintek előállítását a Hanság csatornán. A levezető rendszernek hármas feladata van, biztosítania kell a Fertő-tó felesleges vizeinek, az Ikva és a Répce természetes vizeinek, valamint a Rábca – Hansági belvízrendszer belvizeinek a levezetését.

 

2.2 LEVEZETŐRENDSZER REKONSTRUKCIÓJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, FOLYAMATA

Az első teljes körűnek tekinthető kiépítés befejezését (1910) követően az első mederkotrásokat 20-25 év után, 1930-36-ban, a másodikat újabb 20-25 évet követően 1950-59-ben végezték el. A kotrásokra elsősorban a Fertő-tóban és az Ikvából származó és folyamatosan jelentkező feliszapolódások miatt került sor.

Az 1970-es évnek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a levezetőrendszer egyes elemeinek rossz műszaki állapota, szűk kapacitása, illetve a medrek feliszapolódása következtében a feladatait nem tudja ellátni. Az “Egyezmény” szellemében a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság a rendszer szükséges rekonstrukciójának előkészítésére vizsgálatok elkészítéséről döntött.

A vízszállítóképesség javítását az árvíz-levezetési és belvíz-mentesítési feladatok mellett a Fertő-tó vízszintszabályozásának korszerűsítési igénye is indokolta. Az ”Egyezmény” szellemében Magyar – Osztrák Vízügyi Bizottság határozott a levezetőrendszer szükséges rekonstrukciójáról, a felújítás költségeinek érdekeltségi megosztásáról, a rekonstrukciós munkák ütemezéséről.

Számtalan előtanulmány, terv és azok egyeztetése után, a Vízügyi Bizottság 33.ülésszakán határozatot hozott a levezető rendszer felújításáról.

Felek a nemzetközi beruházás költségeinek viselésére elfogadták az Egyezményben a létesítmények fenntartására meghatározott érdekeltségi arányokat és a tényleges pénzforgalom elkerülésére törekedve a naturáliákban történő teljesítést, illetve elszámolást határozták meg.

Így osztrák Fél beruházásában 1993-ig átépült a fertőszéli un. Mexikópusztai zsilip, majd 1993-94 években megvalósult a Hanság-csatorna felső szakaszának és a hozzá csatlakozó – szintén közös érdekeltségű – Ikva alsó szakaszának rendezése, majd magyar Fél beruházásában 1998-ig a Hanság-csatorna alsó szakaszának felújítása történt meg, s ezt követően „kifuttatás” jelleggel folytatódott a Rábca folyó Hanság-csatorna torkolat alatti szakaszának rendezése a 23+000 fkm szelvényig.

 

 

 

3. A PHARE-CBC FINANSZÍROZÁS KERETEIBEN MEGVALÓSULT ALSÓ MEDERSZAKASZ KIVITELEZÉSE, A TELJES BERUHÁZÁS BEFEJEZŐDÉSE

 

 

Ezt követően a Phare CBC és a Magyar Köztársaság finanszírozásában 2001. június – 2002. december között került sor a Rábca-meder 0+000 – 23+000 fkm szelvények közötti kotrására. 2003. évben – nemzeti beruházásként – erdőtelepítési munkák történtek.

A beruházás szükségességét a felsőbb szakaszokhoz hasonlóan itt is a jelentős feliszapolódás, és a mederszélek egyre nagyobb, már káros méreteket öltött elnádasodása tette indokolttá.

 

 

A mederrekonstrukció célja a XIX. sz. végén kiépített, és az 1940-es években a szükséges méretekre felbővített mederparaméterek visszaállítása, valamint a hullámterek rendezése volt.

A beruházással megtörtént a teljes Ikva-Hanság-Fertő-tó levezetőrendszer összhangját biztosító levezetőképesség helyreállítása.

A Rábca-mederkotrása során a 492.000 m3 anyagot termeltek ki a feliszapolódott mederből. Az alkalmazott hidromechanizációs technológia lehetővé tette, hogy a kitűzött célok a tájértékek megtartása mellett valósulhattak meg. A munkaterület az árvízvédelmi töltések közötti medret és hullámteret jelentette, ahol a zagyelhelyezés és tereprendezés a természetvédelmi és környezetvédelmi előírások szerint történt. Törekedni kellett a hullámtéri növényzet megóvására, különös tekintettel az őshonosnak számító fafajokra, így a fehér nyárra, fekete nyárra, fehér fűzre, törékeny fűzre, mézgás égerre, magas kőrisre, tölgyre.

Az úszókotrók a mederből a zagyot az arra alkalmasnak ítélt hullámtérre juttatták csővezetéken keresztül, a meglévő erdőállomány, illetve a természeti értékek megóvása mellett. A zagyelhelyezésre alkalmas hullámtéri területeket a tervezés során a természetvédelmi szakemberek bevonásával jelölték ki, a zagykitermelés időszakát az élőhelyek megóvása érdekében jelentős mértékben korlátozták.

A kotrás során felúszó sás, nád, és egyéb uszadék a mederben elhelyezett uszadékfogóknál kiszedésre, majd elföldelésre, illetve zöldtrágyaként elterítésre került. A befejező munkák nyomán egy környezetbarát, tájba illő, „csészeszelvényű” meder, tereprendezett, füvesített, új telepítésű erdőterületek, a töltéstől a part felé lejtő hullámtér alakult-alakul ki.

 

A munka során elvégzett főbb műszaki mennyiségek

 

Kotrást előkészítő munkák:

 

Cserjeirtás mindkét parton és rézsün                                              53.500m2

Nád, sás és gyomkaszálás mindkét parton és rézsün                  12.500m2

Fakitermelés a tuskók eltávolításával mindkét parton és

rézsün                                                                                                       120db

A Hugoti híd maradványai, a beiszapolódott facölöpök

eltávolítása                                                                                                  6db

 

Hidromechanizációs mederkotrás:

 

                Hidromechanizációs mederkotrás a Rábca 5+090-23+000fkm

közötti szakaszán                                                                           492.000m3

 

Közlekedésre igénybe vett töltéskorona karbantartása:

 

                Töltéskorona gréderezése 2 alkalommal                                 187.000m2

 

A kotort anyag elhelyezése:

 

                Nád, sás, gyomkaszálás, cserjeírtás                                                   10ha

                Zagygát építése földből, helyi anyagból                                       18.600m3

                Zagygát építése rőzsefonatból, ill. nádpallóból                              9.000m

                Zagygát stabilizálása fóliaterítéssel                                                1.200m2

                Földmeder kialakítása a zagyvíz visszavezetésére                       4.700m3

                Fakitermelés a tuskó eltávolításával                                                  100db

                Durva tereprendezés                                                                             10ha

 

Rekultiváció:

 

                Tájba illő felületrendezés, füvesítés                                                      22ha

                Fiatal csemeték telepítése                                                                      5ha

 

Befejező munkák:

 

                Töltéskorona javítása                                                                    107.700m2

 

A Rábca mederrendezés finanszírozói:

A beruházáshoz a Phare CBC (889 ezer EURO) és a Magyar Köztársaság (173 millió Ft) biztosította a pénzügyi forrásokat, melynek teljes bekerülési értéke közel 400 millió forintot tett ki.

A Rábca mederrendezési munkákban résztvevő szervezetek:

Beruházó:              Észak – dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Mérnök:                EUROUT Kft.

Tervező:                Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft.

Kivitelező:             SZEVIÉP Rt.

 

 

4. A REKONSTRUKCIÓ EREDMÉNYEI, ÉRTÉKELÉSE

 

A Rábca-mederkotrás megvalósulásával végetért a több, mint 10 éves Magyar Osztrák nemzetközi beruházás, melynek eredményeként helyreállt a teljes Ikva – Hanság – Fertő-tó vízrendszer levezető képességének összhangja:

A levezető rendszer a jelenlegi állapotában nemcsak az Ikva patak és Rábca folyó árvízhozamainak kártétel nélküli levezetését biztosítja, hanem javítja a Fertő-tó árvizeinek levezetési feltételeit is.

A korszerűen újjáépített fertőszéli zsilip és a levezetőrendszer eredeti teljesítőképességének helyreállítása lehetővé teszi a Fertő-tó vízszintszabályozásának felülvizsgálatát, egy rugalmasabb, igény szerint magasabb üzemvízszint bevezetését.

A rekonstrukció elősegíti a dunai árhullámok után a vízrendszer gyorsabb kiürülését, gazdaságosabb belvízmentesítést tesz lehetővé és biztosítja a fejlesztési feltételeket.

A beruházás javítja a kapcsolódó Észak- és Dél-Hansági többcélú vízpótló rendszer üzemeltetési feltételeit, továbbá kedvező lehet a térség talajvíz háztartására is.

A jelentős főműfejlesztés kedvezően hat a térség gazdálkodási feltételeire. Biztosítja mind a külterületi, mind a belterületi fejlesztések csatlakozási lehetőségét.

Ugyanakkor az együttműködés összhangban van az EU Víz Keretirányelvben megfogalmazott azon elvárással, hogy egy adott vízgyűjtőn osztozó országok a vízgazdálkodási tevékenységüket összehangoltan végezzék.

A Víz Keretirányelv nemcsak a hivatalos hatóságok közti együttműködés fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem minden érintettet arra ösztönöz, hogy vállaljon aktív szerepet a vízgazdálkodási tevékenységben. Az érdekeltek (helyi önkormányzatok, civil szervezetek ) és a különböző szintű hatóságok közötti ilyen együttműködés a végrehajtás valamennyi fázisában elengedhetetlen.

Úgy gondoljuk, hogy ebben a munkában történt együttműködés megfelel az EU VKI elvárásainak.

Az EU Víz Keretirányelv egyik fő gondolata, hogy minden vizet védelem alá helyez azzal a kinyilvánított céllal, hogy Európában 2015-re fenntartható vízhasználat mellett minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek.

A több mint 10 évet meghaladó nemzetközi beruházás eredményeként helyreállt a teljes Ikva-Fertő-tó vízrendszer levezetőképességének összhangja, amely a hidrológiai célok megvalósításán túl a vízminőség javítását is szolgálja.

A nemzetközi beruházási munkákban résztvevő szervezetek, érintett hatóságok, önkormányzatok, magánszemélyek között az együttműködés a projekt lebonyolítása során korrekt, szakmailag magas színvonalú volt, köszönhetően a folyamatos kapcsolattartásnak, a kölcsönös tájékoztatásnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

Benőtt meder és rézsűk

 

 

 Benőtt mederrézsűk, bedőlt fákkal

 

 

Előkészítést végző Watermaster úszókotró

 

Uszadékfogó

 

 

     Master úszókotró munka közben

 

 

Zagyolás az előre elkészített kazettákba

 

 

Tereprendezett, füvesített hullámtér

 

 

Légifotó az M 1-es autópálya térségéről

 

 

Aló szakasz a 10-es úti híd kifolyási oldaláról

 

 

M 1-es autópálya hídja a befolyási oldalról

 

 

Győr-Hegyeshalom vasúti híd és partvédelme e befolyási oldalról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irodalom jegyzék:

ÉDUVIZIG: Ikva-Hanság csatornarendszer rekonstrukciója. Általános terv. 1983.

Josef Plattner: Ikva-Hanság csatornarendszer rekonstrukciója. 1990.

ÉDUVIZIG: Ikva-Hanság csatornarendszer rekonstrukciója. Beruházási program. 1991.

ÉDUVÍZ KFT.: Rábca mederfelvételi tervek.1998.

HULLÁMVONAL KFT: Ikva-Hanság-Fertő-tó levezetőrendszer hidraulikai felülvizsgálata. 1998.

HULLÁMVONAL KFT: Ikva-Hanság-Fertő-tó levezetőrendszer, Rábca rekonstrukció. 1998.