Az ivóvíz-szolgáltatás szakmai érdekképviselete

az Európai Unióban

Szebényi Tibor

Dunántúli Regionális Vízmű Részvénytársaság

Kulcsszavak: EUREAU, Víz Keretirányelv, vízminőség, vízbázis

Magyarország uniós csatlakozásának előkészítése során a Víz- és Csatornaszolgáltatók Országos Szakmai Szövetsége (VCSOSZSZ) megfigyelői státuszban bekapcsolódott a Vízellátók és Szennyvíz-szolgáltatók Nemzeti Szövetségeinek Európai Uniója (EUREAU) munkájába. Az unió májusi kibővítése után a VCSOSZSZ már teljes tagként vehet részt az EUREAU bizottságok munkájában, melyek az ivóvízzel (ivóvíz-szolgáltatással), a szennyvízzel (szennyvízelvezetéssel és -tisztítással), valamint a jogalkotással és (köz)gazdasággal kapcsolatos témákkal foglalkoznak.

Az EUREAU a közel 500 millió ember vízellátását, illetve szennyvízelvezetését és –tisztítását kiszolgáló vízügyi ágazat uniós szakmai szervezete, mely a vízügyi területen egyedülálló műszaki, tudományos és vízgazdálkodási tudás, valamint gyakorlati tapasztalat birtokában van. Tagjai az uniós tagországok, valamint Svájc és Norvégia nemzeti szakmai szövetségei.

Az EUREAU fő célkitűzései, hogy:

- a víziközművek üzemeltetésének és fejlesztésének teljes költsége úgy térüljön meg a szolgáltatási díjakból, hogy az a fogyasztók által megfizethető mértékű maradjon,

- olyan hatékony és egyértelmű uniós vízügyi keretszabályozást kell kialakítani, mely figyelembe veszi az európai víziközműrendszerek különbözőségét,

- az ivóvízet és azok vízbázisait védeni és óvni kell, és ennek fontosságát minden szakmai és közérdekű fórumon képviselni kell,

- folyamatosan védje a fogyasztók egészségét, és a víziközmű-szolgáltatás nyerje el a fogyasztók bizalmát, valamint

- védje a vízi ökoszisztémákat.

Az EUREAU egyrészt vizsgálja a tagországokban létező szabályozásokat és azok végrehajtását, hogy a leendő uniós szabályozások és szabványok megvitatásakor előremutató, ésszerű véleményt tehessen a politikailag kívánatos és a műszakilag teljesíthető szabályozás érdekében. Másrészt az EUREAU felülvizsgálja és megvitatja a tervezett szabályozásokat és szabványokat, hogy a tagországok közös nézetét és véleményét közölje az uniós jogalkotó szervezetekkel. A véleményének kinyilvánítása műszaki és tudományos szakemberek által készített tanulmányokkal, az uniós szervezetekhez benyújtott állásfoglalásokkal és helyzetjelentésekkel, valamint konferenciák és munkaértekezletek szervezésével és azokon való részvétellel történik. Az uniós jogalkotó szervezetek az EUREAU-t nagyon konstruktív partnernek és értékes külső szakértőnek tartják.

Az EUREAU szervezeti felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

Európai szinten is igaz, hogy a vízügyi ágazat számára létfontosságú céljainak, álláspontjainak széleskörű kinyilvánítása, hiszen csak ezek pontos és széleskörű megismertetése – ezzel párhuzamosan szakmai szerveződésének elismertetése és uniós szintű jelenlétének erősítése – biztosítja, hogy hatékony közreműködésével kialakítható a vízügyi ágazat kiegyensúlyozott uniós szabályozása és az előrelátó politikája. Az EUREAU törekvése az, hogy erős pozíciója legyen az EU vízügyi politikájának befolyásolására.

Az EUREAU munkamódszere, hogy tagjai széleskörű bevonásával határozza meg azokat a főbb kihívásokat, melyeket a vízügyi ágazat célkitűzéseinek megvalósításához meg kell oldani.

Az ivóvíz-szolgáltatással foglalkozó EU1 Bizottság fő témakörei jelenleg a Víz Keretirányelv (60/2000/EK irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén), az Ivóvíz Irányelv (98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről) és a Felszín Alatti Víz Irányelv (68/80/EK irányelve) nemzeti adaptálásához (bevezetéséhez), gyakorlati magvalósításához és fejlesztéséhez kapcsolódnak. E három irányelv az ivóvíz-szolgáltatást érintően vízminőségi, vízbázisvédelmi, kommunikációs és kutatás-fejlesztési területeken jelent megoldandó feladatokat.

Az EUREAU az ivóvízminőség kérdését integrált módon közelíti meg, a vízbázis vízminőségétől, az ivóvíz-termelési és -szolgáltatási folyamat egyes szakaszainak vízminőségén át, a fogyasztók csapján szolgáltatott ivóvíz minőségéig bezárólag. Az integrált megközelítés mellett nagyon fontos a folyamat-szemlélet alkalmazása is. Ez azt jelenti, hogy nem elégséges csak határérték előírásokkal szabályozni az egyes termelési és szolgáltatási pontokon a vízminőségi követelményeket, hanem folyamatokat/eljárásokat kell kidolgozni minden üzemeltetési tevékenységre. Ezen folyamatok működésének megfelelőségét azután folyamatosan ellenőrizni kell, és nem megfelelés esetén, vagy folyamat optimalizálás szükségesség esetén fejleszteni, javítani kell azokat.

Az EUREAU tapasztalata szerint az ivóvíz-szolgáltatók folyamat-szemléletét a vízelosztás üzemeltetésnél, és a vízbázisok védelemnél szükséges erősíteni.

Az EUREAU ivóvízminőségi célként a fogyasztók bizalmát élvező, jó és biztonságos ivóvízellátást tűzte zászlajára. A fogyasztók bizalmának elnyerése és megtartása többet jelent, és talán jobban mérhetőnek is tűnik, mint a ’fogyasztók igényének mind teljesebb és fokozotabb kielégítése’, amit jellemzően küldetésükben megfogalmanak a hazai ivóvíz-szolgáltatók.

Az EUREAU közös cselekvési programot szorgalmaz a WHO és IWA szervezetekkel, folyamatosan nyomon követi a WHO irányelvek tervezett módosításait, és az amerikai befolyás ellensúlyozására nagyobb mértékű uniós pénzügyi támogatást, és ezzel párhuzamosan nagyobb szakmai érvényesülést szorgalmaz a WHO munkájában.

Az EUREAU az ivóvízminőséggel kapcsolatos helyzetértékelésének folyamatos felülvizsgálata során foglalkozik:

- a víz egyes fizikai és kémiai paramétereinek mintavételével, határértékével és meghatározásának módszerével (jelenleg pl. ólom-, nikkel-, réz-, króm-, radon-tartalom),

- a víz mikrobiológiai paraméterei meghatározásának módszereivel (jelenleg pl. Clostridium, E.coli, Cryptosporidium),

Az ivóvíz biztonságának kérdésében Víz Biztonsági Tervek (Water Safety Plans) készítése még nem általános gyakorlat Európában, és az EUREAU nem is magát az eljárást kívánja szorgalmazni, hanem a ’mögötte lévő’ alapelveket.

A vízellátásban használatos anyagok és vegyszerek szabályozása önmagában nem biztos, hogy elégséges lehet, hiszen maguk a kivitelezők és felhasználók szakmai felkészültsége és minőségi munkája is alapvető fontosságú.

Az EUREAU álláspontja szerint az ivóvizet a szolgáltatók és a fogyasztók szempontjából is élelmiszerként kell értelmezni. Az ivóvíz-szolgáltatásban a Víz Biztonsági Tervek alapelveinek kell betölteni az élelmiszeriparban használatos ’HACCP’ minőségbiztosítási eszköz szerepét.

Az EUREAU alapvető fontosságú kérdésként kezeli, a jövő ivóvízellátása szempontjából, a vízbázisok védelmét, amit a Víz Keretirányelv is célként fogalmaz meg. A felszíni és felszín alatti vizek jó kémiai állapotának visszaállítása és hosszú távú biztosítása mellett nagyon fontos az egyes szennyezőanyagok küszöbértékeinek (határértékeinek) a meghatározása. Az EUREAU álláspontja szerint a felszín alatti vizek szennyezőanyag küszöbértékeinek meghatározásakor az ivóvíz minőségi követelményeket kell figyelembe venni.

Jelenleg a növényvédő szerek (peszticidek), az elsőbbségi anyagok (Priority Substances) és az anyagcsere termékek (köztük az Endocrine Disrupters) szabályozásának szakmai álláspont kialakítása van folyamatban. A növényvédő szerek esetében nem elégséges csak a küszöbértékekkel foglalkozni, hanem a gyakorlatban is kivitelezhető szabályozást kell alkotni, pl. a szükséges vízkezelés és mezőgazdasági ’jó gyakorlat’ kombinációjának optimalizálásával.

Az EUREAU nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás iránt meg kell nyerni, és utána meg kell tartani a fogyasztók bizalmát. Ennek elérése a fogyasztók felé irányuló megfelelő kommunikáció kialakításával, és a víziközmű-szolgáltatók felelősségének erősítésével lehetséges. A fogyasztók fejével kell gondolkodni, és olyan csak szakkifejezéseket szabad használni, melyek közérthetőek és biztosítják az egyértelmű, hatékony kommunikációt üzleti partnereinkkel.

A bizalom megteremtése megköveteli, hogy a fogyasztók érezzék az ivóvíz-szolgáltató felelősségtudatát, melyet azzal lehet kiívni, ersíteni, hogy:

- a tudomány által feltárt új pontenciális veszélyekről lehetőség szerint a vízügyi ágazat nyilatkozzon elsőként, megelőzve ezzel a média ’hírverését’,

- az ivóvizzel kapcsolatos potenciális veszély kezelését tekintse saját ügyének a szolgátató,

- az ivóvíz-szolgáltató minden vízminőségi kérdést kommunikáljon a közvélemény felé időben és nyíltan (ha most még nem is probléma, lehet, hogy később problémává valik).

Természetesen a fogyasztók (és közvélemény) tájékoztatásával párhuzamosan azzonal meg kellkezdeni a szakmai munkát tájékoztatva a felelős/ illetékes érdekelteket.

A jövőben az EUREAU tagság a VCSOSZSZ nemzetközi kapcsolataiban az egyik legfontosabb szerepet fogja betölteni, melynek lehetőségeit a magyar vízügyi ágazat fejlesztése érdekében teljességgel ki kell használni. Ahhoz, hogy a VCSOSZSZ eredményesen vehessen részt az EUREAU munkájában, ki kell alakítani a munkamódszert, mely az EUREAU bizottságok dokumentumait folyamatosan megismerteti a magyar szövetségi tagokkal, és lehetőséget biztosít az egyedi vélemények összegyűjtésére, mely alapján kialakítható a magyarországi álláspont, ami visszacsatolásra kerülhet az EUREAU bizottságokhoz.

A VCSOSZSZ tagságával közvetlenül bekapcsolódhat az unió vízügyi politikájának alakításába, és az uniós szintű jogszabályalkotás folyamatába, érvényesítve a magyar víziközmű-szolgáltatás szakmai érdekeit, vagy azonosulva - az EUREAU tagoknál felhalmozódott szakmai tapasztalat és tudás alapján – az EUREAU véleményével. Ezen uniós tevékenységet lehet hasznosítani a magyar vízügyi ágazatot érintő jövőbeni szabályozási folyamatban is, biztosítva azt, hogy a fogyasztói érdekek mindig a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vételre kerüljenek.

Az európai vízügyi ágazat napaink lenagyobb kihívása a Víz Keretirányelv bevezetése, az abban előírt feladatok végrahajtása. A 1189/2002. (XI. 7.) Kormányrendelet rendelkezik a Víz Keretirányelv magyarországi végehajtásának egyes feladatairól, felelősök és határidők megnevezésével. Az alábbi táblázat – mint a hivatkozott kormányendelet mellélete – a határidők szempotjából bemutatja ezeket.

Feladat	Határidők
Feladat	Kezdés	Végrehajtás
*Jogharmonizáció*
1. A nemzeti joganyag teljes harmonizációja	2002. 01.	2003. 12. 22.
2. A hatáskörrel rendelkező hatóságok meghatározása	2002. 01.	2002. 12.
3. A hatáskörrel rendelkező hatóságok megnevezése az Európai Bizottság számára		2004. 06.
*Állapotfelmérés*
4. (Rész)Vízgyűjtő területek jellemzőinek elemzése	2002. 01.	2004. 12.
5. A védett területek jegyzéke	2002. 01.	2004. 12.
6. Az emberi tevékenységek hatásainak felmérése és értékelése (terhelések és hatások elemzése)	2002. 01.	2004. 12.
7. A vízhasználatok gazdasági elemzése	2002. 01.	2004. 12.
8. A vízszolgáltatások költségeinek visszatérülését biztosító díjak bevezetése (díj- és támogatáspolitika)	2007. 01.	2010. 12.
9. Az állapotfelmérés megismétlése	2005. 01.	2007. 12.
10. Környezeti célkitűzések meghatározása	2003. 01.	2015. 12.
11. Erősen módosított víztestek meghatározása	2002. 01.	2004. 12., 2010. 12.
12. Környezeti célkitűzések felülvizsgálata	2009. 01.	2015. 12.
13. Felszíni vizekre vonatkozó szabályozás, szennyezéscsökkentési stratégia előkészítése	2002. 01.	2004. 12.
14. Felszín alatti vizekre vonatkozó szabályozás, nemzeti alapon kialakított vízvédelmi kritériumok	2003. 01.	2005. 12.
15. A Keretirányelv által megkívánt monitoring programok kialakítása és beindítása	2001. 01.	2006. 12.
*A társadalom bevonása*
16. A társadalom bevonása a Keretirányelv végrehajtásának előkészítésébe	2002. 06.	2004. 12
17. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ütemtervének és munkaprogramjának nyilvánosságra hozatala	2005. 01	2006. 12.
18. A legfontosabb környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási kérdések nyilvánosságra hozatala	2003. 01.	2007. 12.
19. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kéziratának nyilvánosságra hozatala	2005. 01.	2008. 12.
*Vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az intézkedési programok*
20. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése, társadalmi vitája és véglegesítése	2009. 01.	2009. 12.
21. Az intézkedési program elkészítése	2003. 01.	2008. 12.
22. Az intézkedések gyakorlatba való átültetése	2005. 01.	2015. 12.
23. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata	2015. 01.	2015. 12.
24. Az intézkedési programok felülvizsgálata	2015. 01.	2015. 12.
*A célok elérése*
25. A felszíni vizek jó állapotának elérése	2006. 01.	2015. 12
26. A felszín alatti vizek jó állapotának elérése	2006. 01.	2015. 12.
27. A védett területekkel összefüggő célok elérése	2006. 01.	2015. 12.
*A veszélyes anyagok listája*
28. Javaslat emissziós és imissziós határértékekre	2002. 01.	2002. 12.
29. A veszélyes anyagok listájának felülvizsgálata	2004. 01.	2004. 12.
30. Az elsődleges veszélyes anyagok általi kibocsátások kifutása		20 év

A táblázat alapján megállapítható, hogy olyan újszerű feladatok végrehajtásáról van szó, melyek sikeres megvalósításához az európai gyakorlati tapsztalatok nagy segítséget nyújtanak. Ennek a széleskörű szakmai tapasztalatnak az összegyűjtését és hasznosítását koordinálja az EUREAU.