A Körös-völgyi árvízi szükségtározók helyzete

a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése tükrében

 

Galbáts Zoltán

Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság

Bara Sándor

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Kisházi Péter Konrád

Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság

Nagy Sándor

Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság

 

1. Előzmények

 

A folyók vízgyűjtőjén tározással történő lefolyás szabályozás az árvízvédelmi problémák megoldásának egyik fontos eleme. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvizet követő vizsgálatok a Tisza mellékfolyói közül a Körösökön 4 db tározó létesítését irányozták elő , összesen 200 millió m3  szükséges tározótérfogattal.

A Tisza árvizeinek több mint a fele egybeesik a Hármas-Körös árhullámával, ezért fontos, hogy a Körösökön legyenek megfelelő kapacitású árvíztározók.

A Tisza Szegedi szelvényében az 1970. évi  mértékadónak tekintett árhullámkép alapján a Vásárhelyi tervben 1,2 milliárd múj tározótérfogat szükséges a Tisza árvízi szabályozásához, míg Szolnoknál már csak 650 millió m3 . Lsd. 1. sz. ábrát.

 

A terv a Körösök magyar területén lévő tározók kapacitásával nem számol, hanem az említett tározótérfogati igénnyel szemben a Tisza mentén 10 db tározó létesítését irányozza elő, összesen 1,5  milliárd m3   tározókapacitással.

Az előzőekből is nyilvánvalóvá válik, hogy a Körösök árvíztározóira nem elsősorban a Tisza árvízvédelme érdekében van szükség. A meglévő szükségtározók közül a Kettős-, Sebes-Körös deltájában lévő Mérgesi árvízi szükségtározó 96 km-re van a Csongrádi Tisza torkolattól, ilyen távolságra már a tározó üzemének az árvízszintre gyakorolt hatása nem mutatható ki. Lsd. 17. sz. ábrát.

Az 1970-es években és 1997-1999 között végrehajtott tározó építések eredményeként a Körösök magyar területén a szükségtározók összes kapacitása 259,7 millió m3  , amelyen túlmenően 61,2 millió m3  kijelölt árvízi vésztározói kapacitással is rendelkezik. Az együttes 319,1 millió m3 -es tározótérfogat a Tisza Szegedi szelvényéhez rendelt - és kiépítésre javasolt -  1526,5 millió m3-es összes tározótérfogatnak pontosan 20,9 %-a. Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy pl. az eddig mért vízhozam maximumok aránya a Gyomai és Szegedi szelvény viszonylatában ez az érték 44,1 %.(1684/3820*100; Lsd 1.sz táblázat és 1. sz. ábra adatait.)

 

2. A Körösök árvizeinek hidrológiai jellemzése

 

A Körösök vízrendszere heves vízjárású, ezért a hegy- és dombvidéki vízgyűjtőn bekövetkező gyors hóolvadást, vagy nagycsapadékot követően 24-36 órán belül már a a hazai folyószakaszokon is jelentkezik az áradás. Az elmondottakat a Fekete-Körös 1981-ben mért Ant-i árhullámképe szemlélteti:

 

Az árhullámkép alapján megállapítható, hogy 48 óra alatt 642cm-t áradt a Fekete-Körös, amiből 480 cm emelkedés az utolsó 24 óra alatt következett be!

Hasonló viszonyok jellemzik a vízrendszer többi, hegy - és dombvidéki vízgyűjtőjével rendelkező folyóját, azaz a Berettyót, a Sebes- és a Fehér-Köröst. A Sebes-Körösön és mellékfolyóin kialakított tározók üzemeltetése következtében az elmúlt években jelentősebb árvizek magyar területen nem jelentkeztek

Folyóink vízjárása nemcsak heves, hanem egyre nagyobb LNV-k jellemzik őket. Szemléltetésül bemutatjuk a Fehér- és a Fekete-Körös LNV-inek változását, valamint a változások trendjét szemléltető grafikont:

 

A trendvonalak egyenletét pusztán azért tüntettük fel, hogy számszerűen is érzékelhető legyen a trendvonalak közel párhuzamos emelkedése: a meredekségek hasonlóak, hiszen az 1,85 és a 2,0 közel azonos iránytangenst jelent. Az iránytangensekben mutatkozó elenyésző különbség arra utal, hogy a vízgyűjtőn zajló természeti folyamatok, valamint emberi beavatkozások természete és mértéke között nincs érdemi eltérés, ezért – ha nem valósul meg valamilyen árvíz-szabályozási tevékenység, akkor – a Körös-völgy egészére vonatkozóan hasonló irányú és dinamikájú változásokkal kell számolni.

 

Eddig az árvízszintek alapján jellemeztük a folyók vízjárását. A következő táblázat a vízhozamok változékonyságának bemutatásával érzékelteti ugyanezt:

 

Folyó

Vízmérce

Vízjáték (cm)

Vízhozam (m3/s)

Észlelt        minimum

Észlelt        maximum

Qmax/Qmin

(Qmin)

(Qmax)

Fehér-Körös

Gyula

996

1

620

620

Fekete-Körös

Sarkad

1051

1

810

810

Kettős-Körös

Békés

1106

1

842

842

Hármas-Körös

Gyoma

1034

4,5

1684

374

Berettyó

Berettyóújfalu

678

0,8

263

329

 

1. táblázat. Vízjátékok a Körösök főbb folyóin

 

Az árvizek tartósságát illetően éles különbség tapasztalható a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és Berettyó, valamint a Kettős- és Hármas-Körös esetében, ugyanis míg az első csoportba tartozó folyók árvizei egy-két hét, addig a Kettős- és Hármas-Körös árvizei 20-40 napig is elhúzódhatnak. Különösen a Hármas-Körösön jelentkeznek tartós árvizek, mert gyakran egybeesik a Tisza és a Hármas-Körös áradása.

A vázolt hevességű és tartósságú árvizek jelentős területet és népességet veszélyeztetnek.

Az országhatárt átmetsző folyókon jelentkező árvizek hevessége miatt nincs elegendő időelőny a hatékony védekezésre, ezért az 1974., 1980., 1981. és 1995-96. évi Körös-völgyi árhullámokat követően megfogalmazódott, illetve kiteljesedett a Körös-völgy új árvízvédelmi stratégiája, azaz az árvízi szükségtározás.

 

 

3. A Körös-völgy árvizeit befolyásoló jelentősebb romániai vízilétesítmények

 

Árvízvédelmi szempontból meghatározó paraméter a levonuló árvizek szintje. E vonatkozásban a létesítmények alapvetően két csoportba sorolhatók.

 

3.1. Árvízvédelmi töltések

 

      A folyók melletti árvízvédelmi töltések mind magyar, mind román területen növelik a levonuló árvizek szintjét.

Román területen a töltésezett folyószakaszok hossza meghaladja a 300 km-t.

A hegyvidék előterében számos olyan töltésezett csatorna található, amely a folyóközeli torkolati szakaszokon közvetlen árvízvédelmi fővédvonali, egyéb szakaszokon lokalizációs funkcióval rendelkeznek.

 

3.2 Tározók

     

A tározók hatása a levonuló árvízszintekre egyértelműen kedvező, függetlenül a tározó kialakításától. (Mederbeni tározás = völgyzárógátas tározók, Oldaltározók = szükségtározók) A völgyzárógátas tározás azonban a létesítmények havária jellegű meghibásodása esetén az árvízszintek lényeges növekedését okozhatja.

 

      A Körös völgy román területen lévő alapvető adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

 

Sorszám térképen

A tározó neve

Vízfolyás neve

Üzembe helyezés éve

Tározó feletti vízgyűjtő (km2)

Maximális térfogat

(millió m3)

Árvízcsökkentést

szolgáló

Térfogat

(millió m3)

     Völgyzárógátas tározók

1

Érendrédi

Ér

(1972)

-

17,0

(3,0)

2

Gálospetri

Ér

(1972)

-

3,0

(1,0)

3

Érsemjén

Ér

(1972)

-

4,0

(1,0)

4

Kisebb Berettyó-völgyi tározók

-

(1960-

1970)

1428

(25)

(5,0)

5

Dragán

Dragán

1986

153

110

7,0

6

Jádvölgyi

Jád

1974

101

28,0

3,0

7

Alsólugasi

Sebes - Körös

1988

1400

65,4

11,0

8

Mezőtelegdi

Sebes - Körös

1989

1800

52,9

10,0

9

Fugyi

Sebes - Körös

1990

2100

1,2

0,0

10

Feltóti

Csigér

1973

202

34,0

19,0

11

Kurtakéri

Dudida

(1975)

150

10,0

2,0

12

Körösbökényi

Fehér-Körös

1950

(2000)

(3,0)

0,0

13

Bél - Bokszegi

Tőz

1973

407

28,0

16,0

14

Bél-Szártos-Leveles tározók

Bél-Szártos-Feketetóti-csat.

-

-

12,52

12,52

15

Feketetóti

Fekete-Körös

1962

(2300)

(10,0)

(0,0)

23

Mihelényi

Fehér-Körös

*

-

6,0

2,0

     Szükségtározók

16

Fehér-Körös –Csiger delta

Fehér-Körös

(1932

2952

(2,0)

(2,0)

17

Tamásdai

Fekete-Körös

1970

3798

22,0

22,0

18

Kis-zerindi

Fekete-Körös

(1973

3798

23,0

23,0

19

Szalárd

Berettyó

-

1686

-

15,0

20

Margittai

Berettyó

*

-

5,0

5,0

21

Berettyó Széplaki

Berettyó

*

-

6,0

6,0

22

Sikulai

Fehér-Körös

*

-

6,5-

6,5-

 

 

 

 

 

 

 

             

                                                                                                  * = épülő ill. tervezett tározók

 

2. táblázat  Romániai tározók főbb adatai

 

A tározók üzembe helyezésének módja a völgyzárógátas tározóknál fel sem merülő kérdés. A szükségtározók esetében – a Magyar oldali tározóktól eltérően – az üzembe helyezés automatikusan biztosított. A fővédvonal töltéseibe épített fix küszöbű oldalbukók szintjét meghaladó árhullám már emberi beavatkozás nélkül árapasztásra kerül.

 

4. A Körös-völgy hazai szakaszának árvízvédelmi helyzete

 

A magyar területek árvízvédelmét alapvetően a folyók menti árvízvédelmi töltések és árvízvédelmi szükségtározók biztosítják.

 

4.1. Árvízvédelmi fővédvonalak

 

Az árvízvédelmi fővédvonalak a Körös-völgyben 4 vízügyi igazgatóság területén helyezkednek el. A fővédvonalak hossza 746,8 km, amelyből 2002.12.31-ig  438,9 km ( 58,8% ) a mértékadó árvízszintnek megfelelően  mind magassági-, mind keresztmetszeti értelemben kiépített. A fennmaradó 307,5 km kiépítetlen töltésszakaszokon a magassági hiánnyal is rendelkező töltésszakaszok hossza 190,6 km, azaz a kiépítetlen töltésszakaszok 62,0 %-a.

 

 

4.2. Határmenti lokalizációs töltések

A Körös völgy mentesített árterületeit nemcsak a folyók közvetlen elöntései, hanem idegen területen (Románia) történő töltésszakadások elöntései is veszélyeztetik.

Ezen elöntések megakadályozása céljából épültek 1966-1974 között 5 db ún. határmenti lokalizációs töltés épült, amelyek összes hossza 75,4 km.

 

 

4.3. Szükségtározó töltések

 

A lokalizációs töltések következő csoportját a szükségtározókat határoló töltések adják:

 

Mérgesi tározó töltés

7,782 km

Mályvádi tározó töltés

8,998 km

Kisdelta tározó töltés

3,644 km

Halaspusztai tározó töltés

8,863 km

Kutas tározó töltés

28,815 km

 

Összesen:  58,102 km

 

3. táblázat. A szükségtározó töltések adatai

 

4.4.  Lokalizációs és körtöltések

 

Az eredményes területi védekezés érdekében jelentős hosszúságú lokalizációs töltés található, amely egy része kiépített, vagy természetes és mesterséges terepmagaslatok mentén van kiépítve.

Az árvízvédelmi töltések rendszerének további eleme a településeket, illetve egyéb lakott területrészeket (üdülő) védő önkormányzati kezelésű körtöltések, amelyből
a KÖVIZIG területén 17 db körtöltés van összesen 113,8 km töltéshosszal,

A TIVIZIG  területén  1 db körtöltés van összesen      8,9 km töltéshosszal.

 

 

Az árvízvédelmi töltések karbantartottsága és műszaki állapota kategóriánként eltérő. Az árvízvédelmi fővédvonalak műszaki állapota karbantartottsága megfelelő. A kiépítettség hiányosság leginkább zavaró eleme a magassági hiány, amely .190,6.. tkm szakaszt érint, amely az LNV-t megközelítő és elérő árhullámok esetén a védekezéskor jelentős hátrányt jelent.

 

A lokalizációs töltések műszaki állapota megfelelő, a körtöltések műszaki állapota településenként eltérő.

 

4.5. Szükségtározók

 

Az 1966., 1970.,1974., 1980. és 1981. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását – az árvízi szükségtározók alkalmazását – váltották ki.

 

 A Körös-völgy magyar területén 5 db árvízi szükségtározó épült meg. Főbb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

 

 

Megnevezés

Területe

Tározható vízmennyiség

 

 

 

 

[km2]

[Mm3]

Kutas (Berettyó)

38,96

36,5

Halaspusztai (Körös, Berettyó)

21,75

35

Mályvádi (Körös)

36,89

75

Kisdelta (Körös)

5,80

26

Mérgesi (Körös)

18,23

87,2

Összesen:

121,63,

259,7

 

4. táblázat A Körös-völgy meglévő szükségtározói magyar területen

 

 

Nem kiépített árvízi vésztározóink az alábbiak:

 

Megnevezés

Területe

Tározható vízmennyiség

 

[km2]

[Mm3]

Ér-menti (Berettyó, Ér főcsat.)

13,52

12,2

Nagydelta ( Fehér-, Fekete-K.)

23,99

49,0

 

37,51

61,2

 

5. táblázat A Körös-völgy kijelölt vésztározói magyar területen

 

A meglévő tározókról részletesebben az alábbiak mondhatók el:

 

4.5.1. Mérgesi árvízi szükségtározó

 

A Kettős-, és Sebes-Körös deltájában helyezkedik el a 5.sz. ábra helyszínrajza szerint. Mind a Sebes-, mind a Kettős-Körös felöl 1-1 db műtárgy nélküli, föld anyagú, 70-70 fm hosszúságú béléscsövezett robbantási furatokkal előkészített megnyitási hellyel rendelkezik.

 

A tározótérbe kivezetett víz visszavezetése a megnyitási helyen keresztül és a Æ 2x2,20 nyílásméretű, .   23,1   m3/s névleges kapacitású víz-visszavezető műtárgyon keresztül történik a Kettős-Körösbe. Lsd. 67. sz. ábrákat.

A vízvisszavezető műtárgy duzzasztási idényben öntözési víz gravitációs átvezetésére is alkalmas.

 

 

4.5.2. Mályvádi árvízi szükségtározó

 

A szükségtározó a Fekete-Körös bal partján helyezkedik el, a. 8. sz. ábra  helyszínrajza szerint. A tározó fő műtárgyai a tározó É-Nyugati részén  a 11.sz.ábra részletes helyszínrajzán ábrázoltak  szerint helyezkednek el az Erdőmenti gátőrteleptől mintegy 300-500 m-re.

 

A tározó fix küszöbű béléscsövezett robbantási furatokkal előkészített megnyitási hellyel (Lsd. 9. sz. ábrát) és 3x2,40x1,80 nyílásméretű vízvisszavezető zsilippel is rendelkezik. A zsilip árhullám esetén ökológiai célú vízbevezetésre is alkalmas. (Lsd. .10.sz. ábrát)

 

 

4.5.3. Kisdelta árvízi szükségtározó.

 

A Fehér-, Fekete-Körös deltájában helyezkedik el, a 12.sz. ábra  helyszínrajza szerint.

 A tározó a Fehér-Körös felől fix küszöbű, béléscsövezett robbantási furatokkal előkészített megnyitási hellyel rendelkezik. (Lsd 13.sz . ábrát)

A víz visszavezetése a megnyitási helyen és az Itceéri csatornán lévő fenékvízlevezető műtárgyon keresztül megosztottan történik.

A 26 millió m3-es tározott vízmennyiségből 14 millió m3-t (53,8 %)  - a 2x150x150 cm nyílás-méretű műtárgyon keresztül - a Gyula II. szivattyútelephez korlátozott, maximum 3,8 m3/s vízhozam kapacitással lehet levezetni.

 

4.5.4. Kutas árvízi szükségtározó

 

A Berettyó bal parti töltése és a Kutas-főcsatorna jobb parti töltése közötti területen  helyezkedik el a 14. sz. ábra helyszínrajza szerint.

 

1966. február 9-én a Berettyó jeges árvize elöntötte. Ezt követően az OVH 1966. március 14-én ideiglenes árvízi tározónak jelölte ki, töltései kiépültek, területe Kórósszigetnél  keresztgát beépítésével meg van osztva (Kutas I-Kutas II.). Területe: 38,96 km2, térfogata 36,5 millió m3. 1970. június 15-én  a Sebes-Körösön a foki-hídi töltéscsúszásnál fenyegető töltésszakadás megelőzése érdekében került sor a szükségtározó alsó kazettájának a feltöltésére  (Kutas I.). Töltő, vagy ürítő műtárgya nincs, töltése az árvízvédelmi töltés megbontásával történik.

 

4.5.5. Halaspusztai árvízi szükségtározó

 

Szeghalom halaspusztai határrészében, a Sebes-Körös jobb parti és a Berettyó bal parti árvízvédelmi töltés, valamint a meglévő tározó töltés és a halaspusztai lokalizációs töltés által határolt  területen fekszik, a 15. sz. ábra helyszínrajza szerint. Igénybevételének gondolata már az 1970. évi árhullámnál felvetődött, a lokalizációs töltés építése akkor meg is kezdődött. Az OVH 1973-ban jelölte ki ideiglenes árvízi tározónak. Területe 21,75 km2, térfogata 35,0 millió m3. 1980. július 26-án elárasztásra került. Töltő, vagy ürítő műtárgya nincs, töltése az árvízvédelmi töltés megbontásával történik.

 

4.5.6. Ér-menti árvízi  vésztározó

 

Pocsaj és Kismarja községek határában, a Berettyó jobb parti és az Ér-főcsatorna bal parti töltése, valamint az országhatár által határolt  területen fekszik, a 16.sz. ábra helyszínrajza szerint.

 

Az OVH 1973-ban jelölte ki ideiglenes árvízi tározónak. Területe 13,52 km2, térfogata 12,2 millió m3. 1980. július 26-án elárasztásra került. Igénybe vételére eddig nem került sor. Töltő, vagy ürítő műtárgya nincs, töltése az árvízvédelmi töltés megbontásával történik. Tározás esetén határvízi egyeztetés szükséges.

 

4.5.7 Nagydelta árvízi vésztározó

 

 Az OVH 1973-ban jelölte ki ideiglenes árvízi tározónak a teljes Nagydelta területét, amelyen azóta 2 db árvízi szükségtárózó létesült

A Fekete-, Fehér-Körös deltájában a fővédvonalak és a határmenti lokalizációs töltéssel körülzárt  azon területrész, amelynek nem része a megvalósult  Mályvádi és Kisdelta szükségtározók, valamint a körtöltésekkel védett Gyulavári, Dénesmajor, Városerdő, és a Nevelőotthoni területrész, árvízi vésztározásra  ma is alkalmas. ( Lsd. 4. sz. ábrán.) A vésztározó töltő és leürítő műtárgyakkkal nem rendekezik.

 

5. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésében megfo-galmazott célkitűzésekhez hasonló fejlesztési feladatok

 

         A terv - mint az ismert - a mentesített árterületek árvízvédelmét komplex módon kívánja megoldani. Ezt figyelembe véve a fejlesztési feladatok elemenként az alábbiak:

 

5.1. Árvízvédelmi és lokalizációs töltések

 

         Az I. rendű árvízvédelmi töltések kiépítése a mértékadó árvízszintre a Vásárhelyi terv kiinduló helyzete. A Körös-völgy magyarországi területén lévő árvízvédelmi fővédvonalaink kiépítettsége jelenleg 58,8%-os. ( Lsd. 4.1 pontban. ) A töltéserősítési munkák folytatásával el kell érni, hogy a fővédvonalak kiépítettsége 100 %-os legyen. ehhez további 307,5 km töltés megerősítése szükséges.

 

 

5.2. Szükségtározók

 

         Árvízvédelmi szükségtározóink kapacitása a Körös-völgy árvízvédelme szempontjából elegendőek. A tározók üzemvitele, valamint az üzemeléssel járó kártérítési és helyreállítási költségek csökkentése érdekében azonban feltétlen szükségesek az alábbi fejlesztések:

 

5.2.1. Mérgesi árvízi szükségtározó

 

         A tározó robbantással történő - küszöbbiztosítás nélküli - megnyitása esetén az eddigi üzemelési tapasztalatok szerint (1980, 1996) a töltésmagasságot megközelítő mélységű terepkimélyülés (kopolya) képződik a víz ki-, és visszavezetés helyén. Ezért a töltés helyreállítása közel kétszeres volumenű munkát és töltésépítésre alkalmas minőségű föld beépítését igényli.  A tározó Kettős-Körösi megnyitási helyén egy fix küszöbű új megnyitási hely kiépítése szükséges. A megnyitási hely kialakítása a meglévő Kisdelta megnyitási hellyel megegyező, (Lsd. 13. sz. ábrát) a helyszínre adaptált küszöb-, és töltéskorona szintekkel.

         A megnyitási hely mindkét csonkbiztosítását el kell készíteni szilárd burkolatú úttal, a meglévő vízvisszavezető műtárgyhoz vezető út meghosszabbításával. A torkolat felöli (alsó) csonk megközelítését a betonozott vízládán keresztül - a mentett oldali előtéren - kell kiépíteni.

         Az öntözési-, és ökológiai célú vízelosztás, illetve továbbvezetés céljából a III/1-es csatorna teljes tározón belüli szakaszának mintegy 1,0 m-es mélységű fenntartó jellegű kotrását kell elvégezni, mivel jelenlegi feliszapolódott állapotában a Békésszentandrási duzzasztó bögéjéből kivezetett gravitációs tovább szállítására nem képes.

 

5.2.2 Mályvádi árvízi szükségtározó

 

         A tározó és létesítményein árvízvédelmi célú fejlesztés nem szükséges. Az ökológiai víztáplálás a Békési duzzasztó bögéjéből + 480 cm-es duzzasztási szintnél mind a Mályvádi zsilipen, mind a Sitkai zsilip Æ 0,6 m-es gravitációs csőátvezetésen biztosítható.

 

5.2.3. Kisdelta árvízi szükségtározó

 

         A tározó üzemeltetés szűk keresztmetszete a megnyitási küszöbszint alatt maradó 14,0 millió m3 víz visszavezetése, amely jelenleg a Gyula-II szivattyútelepnél 3,8 m3/s kapacitással lehetséges. A vízvisszavezetések időtartama ilyen feltételek mellett 42,6 nap.

 

         A tározó területe szántó művelési ágú. A kora nyári tározó igénybevétel a hosszú leürítési idő miatt nem teszi lehetővé a talaj kiszáradását és az őszi vetés, illetve talaj-előkészítő munkák (szántás, tárcsázás, boronálás, fogasolás) elvégzését.

         Ezért szükséges a Fehér-Körös jp.2+780 tkm-ben a Mérgesi vízvisszavezető műtárggyal megegyező típusú és kapacitású 2xÆ2,20 m nyílásméretű, előregyártott ROCLA csöves műtárgy megépítése. (Lsd. 6. sz. ábra.) E műtárgy kapacitása 1,5 m-es átlagos nyomómagasság esetén Q =22,4 m3/s, amely mintegy 7,5 napos leürítési időt biztosít.

A műtárgy ezen túlmenően lehetővé teszi az Itceéri főcsatorna, valamint a tározótöltés rendezett anyagnyerőhelyének ökológiai célú gravitációs vízellátását és a területek öntözővízzel történő ellátását.

A műtárgyhoz tartozó egyéb létesítmények az alábbiak:

- hullámtéri burkolt vízbevezető csatorna + energiatörő                                    120 fm.

- vízátvezető csatorna                                                                                            100 fm

- burkolt megközelítő út                                                                                       1200 fm

- 400 V-os elektromos ellátó kábel                                                                    1500 fm

 

 

5.2.4           Kutas árvízi szükségtározó

 

Az 1970. évi tározás során a Berettyó töltés megbontása a Kutas I. tározónál két darab kotrógéppel történt. Az utóbbi években több alkalommal szóba került a robbantással történő töltésmegnyitás lehetősége, de a lakott terület közvetlen közelsége miatt a vízügyi igazgatóság első sorban a kotrós megnyitás alkalmazását javasolja.

1970-ben a tározás során a kiömlő víz átlagos hozama 80 m3/s volt.

A tározótöltést is alkotó Berettyó bal parti védtöltés mintegy 18 km hosszú szakasza jelenleg kiépítetlen. Feltétlen szükséges lenne a Berettyó töltés megfelelő szelvényterületre történő kiépítése, mert a  – helyenként szikes talajból épült –  töltés tározás közbeni tönkremenetele esetén a tározó túltöltődik.

A tározó töltéseit - a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése koncepció szerint - elsőrendű védvonalnak megfelelő igényességgel kell kiépíteni (jelenleg a tározóteret határoló töltésekből erre a méretre csak a Berettyó bal part másfél kilométeres szakasza van kiépítve).

A szabályozott vízkieresztés megteremtése érdekében építeni kell egy vízkieresztő (és leürítő) műtárgyat, hogy a megnyitás és a feltöltés bizonytalanságai megszűnjenek.

 

5.2.5 Halaspusztai szükségtározó

 

Szándékos tározómegnyitás a Halaspusztai tározónál eddig nem volt, az 1980. évi feltöltés a diszperz anyagú gát tönkremenetele következtében állt elő.

A tározót határoló Berettyó és Sebes-Körös töltések kiépítettek, mindössze a Kutas főcsatorna bal parti érintett szakaszát és a tározó töltését kell az elsőrendű töltések méreteire kiépíteni.

A szabályozott vízkieresztés megteremtése érdekében – amint a Kutas tározónál is – építeni kell egy vízkieresztő (és leürítő) műtárgyat, hogy a megnyitás és a töltés bizonytalanságai megszűnjenek.

Szélső esetben előfordulhat, hogy a Kutas tározó vizét a halaspusztai tározón keresztül kell visszavezetni a folyómederbe (Berettyó torkolati jégtorlasz miatt). Ez  – a Kutas főcsatorna keresztezése miatt – meglehetősen bonyolult műszaki feladatot jelent.

 

5.2.6     Ér-menti árvízi vésztározó

 

A tározót az Ér és a Berettyó határolja, keleti irányban nyitott az országhatár felé. Meg kell teremteni a biztonságos szükségtározáshoz szükséges feltételeket, ezért meg kell építeni mintegy nyolc kilométer hosszúságú tározótöltést, hogy a kiömlő víz a terepen szétterülve ne ömöljön át az államhatáron.

A szabályozott vízkieresztés megteremtése érdekében építeni kellene egy vízkieresztő (és leürítő) műtárgyat a Berettyó felől, hogy a megnyitás és a feltöltés bizonytalanságai megszűnjenek.

 

5.2.7       Nagydelta vésztározó

 

A  vésztározóval kapcsolatosan véleményünk szerint mütárgyak építése nem szükséges.

 

5.3. Nagyvízi meder vízszállítóképességének növelése

 

A nagyvizi meder vízszállítását leginkább a hullámtéri területek sűrű és magas növényzete akadályozza. Ezért véleményünk szerint a Körösök vízrendszerében is vissza kell térni az 1976 évben a VIZIG-ek által készített hullámtéri  fenntartási és tanulmánytervekben meghatározott szabadon tartandó sáv  koncepciójához, és az abban rögzitetteknek érvényt kell szerezni. Ehhez – a pénzügyi fedezet biztosításán túlmenően- elsősorban a jogszabályi hátteret kell biztosítani, mivel a korábbi jogszabályok ma már nem hatályosak. (1006/1962./III.10./ Kormányhatározat, és a 26/1968. /VIII. 2 / MÉM sz. rendelet.)

A szabadon tartandó sávokkal kapcsolatos adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

 

Folyószakasz

Szélességek  m-ben

neve

Szelvényszáma
fkm-ben

Középvizi meder

Szabadon tartandó sáv

Legkisebb hullámtér széle

 

 

 

 

 

Fehér-Körös

0-9,7

25

Telj. hullámtér

80

Fekete-Körös

0-20,6

30

Telj. hullámtér

110

Kettős-Körös

0-37,2

50

100

250

Sebes-Körös

14,5-58,6

40

 

120

Sebes-Körös

0-14,5

40

150

220

Hármas-Körös

0-90,6

70

200

550

Berettyó

0-

 

Telj. hullámtér

80

Hortobágy-Berettyó

0-77,5

30

80

65

 

7. ábra Szabadon tartandó sávok adatai

 

A „ hullámtér a folyóé” elv érvényesítéséhez e téren társadalmi közmegegyezés szükséges.

 

6. Összefoglaló értékelés

A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése a Körösök területén új tározó létesítését nem irányozza elő. A tározók kapacitása magyar területen megfelelő. A szükségtározások árvízszintre gyakorolt hatása a legmarkánsabban a megnyitás lokális környezetében jelentkezik, de hatása megfelelő a Körös-völgy középső területére a   17. ábra szerint.

 

Mindezek mellett – az árvízvédelmi fővédvonalak kiépítésén  túlmenően – meglévő árvízi szükségtározóinkat fejleszteni szükséges az 5. pontban leírtak szerint, hasonlóan a Vásárhelyi terv által elképzelt Tiszai vésztározással.

Ez elsősorban új műtárgyak építését, meglévő tározótöltések erősítését, és – az Ér-menti tározó esetében – új tározótöltés megépítését jelenti.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

-          Dr. Rátky István:         Körös-völgyi árvízi szükségtározókkal kapcsolatos hidraulikai vizsgálatok II-IV. ( Műszaki tanulmányok 1998-1999)

 

-          VIZITERV:    Vásárhelyi terv továbbfejlesztése ( Koncepcióterv 2001)

 

-          Dr. Szlávik Lajos:         Árvízi szükségtározók tervezése és üzemeltetése (Vízügyi Közlemények 1983. 2. füzet)

 

 

 

 

  

1. ábra Mértékadó árhullámkép a Tisza Szegedi szelvényében

 

 

2. ábra A Fekete-Körös 1981 évi árhullámképe

 

  

3. ábra Az LNV változások trendje a Fehér-, Fekete-Körösökön

 

 

 

 4. ábra. A Körös-völgyi tározók sematikus helyszínrajza

 

 

  5.  ábra Mérgesi tározó átnézeti helyszínrajza

 

 6. ábra Mérgesi vízvisszavezető műtárgy főmetszete

 

 

 

  

7. ábra Mérgesi tározó főbb létesítmények részletes helyszínrajza

 

 

 

 8. ábra Mályvádi tározó átnézeti helyszínrajza

 

 

9. ábra Mályvádi megnyitási hely főmetszete

 

 

 

 

  10.  ábra Mályvádi vízvisszavezető műtárgy főmetszete

 

  11.  ábra Málvádi tározó főbb létesítményeinek részletes helyszínrajza

 

 

 

 

  12. ábra Kisdelta tározó helyszínrajza

 

 

 

13. ábra Kisdelta megnyitási hely főmetszete

 

 

 


14 .ábra Kutas tározó átnézeti helyszinrajza

 

 

 

 

 15.ábra Halaspusztai tározó átnézeti helyszínrajza

 

 

 16. ábra Ér szükségtározó átnézeti helyszínrajza

 

 

 17. ábra Magyar területen lévő szükségtározók hatástávolságai