A Vásárhelyi-terv: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése

 

A Vásárhelyi-terv az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális beruházása az ország keleti, szegényebb felében. Miért van szükség a tervre?

A Vásárhelyi-terv

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nem egyszerűen csak árvízvédekezési terv, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztése az ország keleti, szegényebb felében.

Miért is van szükség a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére?

Vásárhelyi Pál tervei alapján 150 éve kezdték el építeni a Tisza mentén most működő árvízvédelmi rendszert. Mostanra már láthatóvá vált, hogy a gátak nem nyújtanak elegendő védelmet, hiszen 4 év alatt 4 rekord árvíz vonult le a Tiszán, nem kevesebb, mint 1,5 millió ember biztonságát veszélyeztetve.

A kormány tehát úgy döntött, hogy olyan programot hoz létre és valósít meg, amely elsősorban lét- és vagyonbiztonságot ad, de ezen kívül új munkahelyeket teremt, megalapozza az Unió által is támogatott ökomezőgazdaságot és felértékeli a természetvédelmet.

A kormány ezzel a döntésével az első ütem, vagyis az első négy év feladatairól döntött.

Olcsóbb, mint az eddigi védekezés

A Vásárhelyi-terv I. ütemében, 2004-2007 között az árvízvédelmi biztonság megteremtésére

65 milliárd forintot fordít a kormány:

Felmerülhet a kérdés, hogy a kormány megszorító intézkedései ellenére, miért vág bele mégis egy ilyen nagyszabású beruházásba. A válasz egyszerű: a kormány hosszú távra tervez, ez a program pedig hosszú távon nemhogy terheli, hanem még kíméli is a költségvetést.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének I. ütemében az árvízvédelmi biztonság megteremtésére 65 milliárd  forintot fordít a kormány. Ezzel szemben az elmúlt négy évben 120 milliárd forintba került a tiszai árvízmentesítés, helyreállítás és kártalanítás. Ez a beruházás tartós és takarékos megoldást kínál.

Komplex program

Vásárhelyi terv olyan komplex program, amelynek segítségével nemcsak a Tisza-völgy árvízi biztonságát növelhetjük, hanem gondoskodhatunk az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséről is.

Mi történik tehát a következő négy évben. Javítjuk a Tisza medrének vízszállító képességét, újjáélesztjük a hullámtér természetvédelmi értékeit és hat helyszínen árapasztó-tározókat alakítunk ki.

Az árvízi biztonság javítása azonban a programnak csak az egyik része. A Vásárhelyi-terv ugyanakkor fellendíti a térség gazdasági fejlődését, növeli turisztikai vonzerejét és népességmegtartó erejét.

A program első négy éve

Árvízvédelmi munkálatok 2004-2007 között

A program első négy évében zajló árvízvédelmi munkálatok eredményeképpen már érezhetően nő a Tisza-völgy árvízbiztonsága.

Ezt a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállításával, a hullámtér rekonstrukciójával és természetesen az árapasztó tározó-rendszer kiépítésének megkezdésével érjük el.

A 2004-től 2007-ig tartó első ütem munkálatai már lehetővé teszik, hogy az elmúlt évek rendkívüli árhullámaihoz képest a jövőben legalább 60-80 cm-rel alacsonyabb szinten tetőzzön a folyó.

A 11 vizsgált helyszínből 2007-ig 6 helyen épülhet tározó:

A tározók árvízi igénybevételére statisztikailag 30-40 évenként 3-6 hétig lesz szükség.

Legtöbben persze a tározók helyszínére kíváncsiak, de ma már erről is pontos információkkal szolgálhatunk.

A program első ütemében, vagyis 2004 és 2007 között megépül a Szamos-Kraszna közi, a cigánd-tiszakarádi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, és a tiszaroffi tározó, valamint megkezdjük a munkát a nagykörűi helyszínen is.

Példamutató együttműködés

alakult ki az integrált tárcán belül, a vízügy, a környezetvédelem és a természetvédelem területei között.

Átfogó kormányzati program, amely a tárcák együttműködésével valósul meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett a programban szerepet vállalnak a:

A Vásárhelyi terv valódi kormányprogram, számos tárca együttműködése szükséges a végrehajtásához. A program legfontosabb elemeiből csak néhány tartozik a környezetvédelmi és vízügyi tárca feladatai közé.

Ugyanolyan fontos szerepet kap az agrártárca, mely a program mezőgazdasági, vidékfejlesztési feladatainak végrehajtásáért felel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtitkársága is.

De felsorolhatnánk szinte az egész kormányt, hiszen a hullámtér rehabilitációt például a munkaügyi tárcával közös közmunka program során hajtják végre, az európai uniós koordinációért felelős miniszter pedig a fejlődő térségben igénybe vehető uniós támogatások kapcsán érintett.

Bíztató, hogy már az előkészítés során is példamutató együttműködés alakult ki mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium különböző szakterületei, mind a többi érintett tárca között.

Gondoskodunk a földtulajdonosokról

A Kormány gondoskodik minden földtulajdonosról

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal a földtulajdonosokkal, akiknek a földjén víztározó épül. Szeretnénk megnyugtatni őket, hiszen a kormány rájuk is gondolt a program elfogadása során.

A kormány úgy döntött, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003. november 30-ig dolgozza ki az érintett földtulajdonosok kártalanítására vonatkozó szabályokat, ám néhány dolgot már most is tudunk.

Az érintettek egyszeri kompenzációt kapnak, amikor a tározó létesül. Az árvízmentes években a tározók területén zavartalanul folyhat a gazdálkodás, sőt, kiemelt támogatás nyerhető az ott folytatott, új típusú ökogazdálkodáshoz. Ha jön az árvíz, a tulajdonosok teljes kártalanítást kapnak, ha éppen akkor igénybe veszik a földjeiket. Akik ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni, azok számára a Nemzeti Földalap a mindenkori piaci árakon vásárlási, illetve cserelehetőséget ajánl.

Az első négy év költségvetése (Mrd Ft)

Az első ütem feladatainak összköltsége mintegy 130 milliárd forint lesz, amelynek csak az egyik fele az árvízi biztonságot közvetlenül szolgáló beruházások költsége, a másik fele a vidékfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést segíti majd elő.

A tervek szerint 2005-től kezdődően a költségek negyedét EU-forrásokból fedezzük.

A program alapvető paraméterei:

Túl vagyunk már egy előkészítő és tervezési szakaszon. Lezajlott az ökológiai és régészeti értékek feltérképezése, és a vizsgálat kimutatta, hogy nincsenek a beruházásnak ilyen típusú kizáró feltételei.

Az Európai Unió normáit figyelembe véve elkészült a Stratégiai Környezeti Vizsgálat, feltártuk a kapcsolódó terület- és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket.

Lezajlott egy nyílt tervezési eljárás, azzal párhuzamosan egy széleskörű politikai, társadalmi, szakmai és tudományos vita.

Széles körű társadalmi párbeszéd

Az előkészítés során 183 alkalommal folyt vita a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről:

A beruházás előkészítéséhez ugyanis több tárca, tudományos kutatóműhely és tervezői kollektíva együttműködésére volt szükség. Igyekeztünk valamennyi érintett véleményét meghallgatni, ezért számos fórumot és tanácskozást szerveztünk.

Dr. Glatz Ferenc akadémikus vezetésével például a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó akadémiai kutatási program kezdődött, s elkészült a Tisza-vidék fejlődésének víziója.

A nyílt tervezési folyamat során a tervezők falufórumokon egyeztettek a lakosokkal, hogy ott épüljön tározó, ahol ez a helyi lakosok és gazdálkodók egyetértésével találkozik.

A Vásárhelyi-terv konkrét munkálatai jövő ősszel kezdődnek, így még van idő a helyiekkel való további egyeztetésre. A tározókhoz közeli településeken a társadalmi vita tehát folytatódik, a tervezők olyan részleteket is megvitatnak a települések polgáraival, hogy hol épüljön belvízcsatorna, erdősáv vagy kerékpárút. A gazdálkodókat pedig abban segítik, hogyan állhatnak át új típusú, természetbarát tájgazdálkodásra.

A 2004-es év feladatai

Megfelelő előkészítés

Átláthatóság

Megvalósítás

A II. ütem előkészítése: 2005. június 30-ig

És végül arról, hogy milyen lépésekkel folytatjuk a munkát.

2004-ben elkészülnek a környezeti hatástanulmányok és az engedélyezési tervek, lezajlik a hatósági engedélyeztetés, valamint a kivitelezők kiválasztása nyílt közbeszerzéssel.

Megkezdjük az első tározók építését és a nagyvízi meder rendezését, valamint az érintett tárcákkal közösen befejezzük a terület- és vidékfejlesztési program teljes körű kidolgozását.

A program természetesen nem ér véget négy év múlva. Az első ütem végrehajtása közben megkezdődik a II. ütem előkészítése is. Ezt a munkát a tervek szerint 2005. június 30-ig fejezzük be.